Bárhova megyünk, kamerák követnek, minden mozdulatunkat rögzítik, akárkit írisz alapján azonosítanak. Philip K. Dick és Orwell, Különvélemény és 1984. Csakhogy amit eddig könyvben olvastunk, filmen láttunk, hamarosan komor valósággá válhat.

Egy japán kutatóintézetben olyan kijelzőt készítettek, mely az asztal síkja fölött, térben jeleníti meg a tartalmakat. Az eszköz egyelőre kisméretű tárgyak tud 3D-ben kivetíteni és azokat is csak 120 fokban lehet körülülni.

Online viselkedésünket vizsgálva, egy nemrég fejlesztett szoftver képes megállapítani, mikor vagyunk depressziósak. Szövegeket elemez, azokból vonja le következtetéseit. Szűrőeszközként is funkcionálhat: például kezelést javasol a potenciális betegeknek.

Érezte-e már úgy valaha, hogy legszívesebben kidobná az ablakon az Önnel komiszul elbánó számítógépet? Nos, Ön egy új betegség áldozata.

Gőzerővel folyik a labdarúgó világbajnokság, szombaton indul az egyenes kieséses szakasz. Mindent tudunk a játékosokról, a statisztikák előtt semmi nem marad rejtve. Különösen akkor nem, ha egy új algoritmus elemzi kedvenceink teljesítményét.

A kibernetikus organizmus, azaz a cyborg a science-fiction irodalom és filmek egyik kedvenc témája. Az életben teljesen másként, a művészeti példáknál békésebben, lassabban és inkább metaforikus szinten megy végbe ember és gép integrációja.

Bétaverzióban vált elérhetővé pár nappal ezelőtt Wales virtuális közösségi emlékezet: a The People’s Collection Wales című oldal digitális tartalmával a helyi történelmet varázsolnák interaktívvá.

Egy amerikai egyetemen azt vizsgálták mennyire lehet e-olvasókkal helyettesíteni a hagyományos tankönyveket. Lehetséges-e, hogy a közeljövőben a diákok egy csak elektronikus eszközökről olvassák a tananyagot és a jegyzeteiket.

A mozivásznon pergő 3D-s filmek vizuális turpisságok nélkül kevésbé lennének látványosak, a technika nem tudná követni a gyors cselekményt. Meglepően olcsón fejlesztett újgenerációs eszköztár jobb minőséget, valósidejű élményeket vetít előre.

Egy finn cég olyan technológiát dolgozott ki, mellyel különbőző tapintású felületek jeleníthetőek meg egy érintőképernyőn. A felületen elhelyezett filmréteg elektromos töltésének mintázatával akár a billenytűket is kitapinthatjuk majd egy sima felületen.

Lassan az internet a televíziónál is fontosabb lesz. A legfrissebb adatok segítségével bepillantást nyerhetünk az online médiafogyasztás és a közösségi oldalak használatának aktuális amerikai helyzetébe.

A Google nemrég frissítette az androidos telefonokhoz kínált kép alapú kereső-alkalmazását. Ezentúl ha mondjuk Párizsban nem értünk valamit egy étlapon, elég ha lefotózzuk, és mobilunkon már olvashatjuk is angolul a fogás leírását.

Az e-befogadás egyik fontos területe az idősek felzárkóztatása az információs társadalomba. Ehhez fontos megismerni, hogyan használják a számítógépet, miben térnek el szokásaik a fiatalabb felhasználókétól.

Az április közepén megjelent tanulmány szerint a videójátékok csak csekély hatással vannak a tízes éveik közepén, második felében járó fiatalok alvására. Majdnem ugyanolyan jól alszanak utánuk, mintha (szintén már az ágyból) dokumentumfilmet néznének.

A Sony olyan 3D-s megjelenítő eszközt mutatott be, ami 360 fokban körbejárható. A henger alakú kijelzőn minden irányból megnézhetjük a vetített filmet, a térbeli látványhoz még speciális szemüveget sem kell felvennünk.

Ha még bizonytalanok vagyunk, hogy ha felnő milyen foglalkozást szánjunk gyermekünknek, most tippeket kaphatunk ahhoz milyen kenyérkereseti lehetőségek lesznek a következő 2 évtizedben.

A virtualizáció és a digitális technológiák következtében megváltozott az identitásról alkotott kép. A többszörös online személyiségek, a változó környezetek sokasága, a szaporodó biztonsági problémák kezelése egyre nagyobb kihívást jelent.

Figyelemzavaros gyerekeket és felnőtteket tanít meg koncentrálni játékosan egy amerikai cég. Az alkalmazásban biciklis sisakba épített elektródák segítségével irányíthatjuk a játékot, ami azonnal megáll, ha elkalandozik a figyelmünk.

A múzeumi, könyvtári és levéltári anyagok felhasználásával készítették el egy 17. századi francia erõdváros virtuális rekonstrukcióját. A kutatók remélik, hogy hamarosan korhû avatárokkal népesíthetik be a Saarlouis utcáit.

Egy svéd cég olyan bővített valóság alkalmazást hozott létre mobiltelefonra, mellyel beazonosíthatjuk a köröttünk álló ismeretlen embereket. A program a kamera képén a fej körül megjeleníti a személyről a weben fellelhető publikus információkat.

A szerény eredményekkel záruló decemberi koppenhágai klímacsúcs egy eldugott sarkában videokonferenciát tartottak, ahol az IKT- eszközök szerepét vitatták meg a „zöld növekedési stratégiák” szempontjából.

Chris Anderson, a Wired főszerkesztője tabukat dönt: első bestsellerében, a Hosszú farokban az online piacok által generált piaci rések gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását, a jelenlegiben az ingyenességet, mint új üzleti stratégiát elemzi.

Egy japán cég olyan nyomtatót készített, ami nem használ tintát és akár 1000-szer újrahasználhatunk benne egy oldalt. A nyomtató letörli a speciális papír felületét és azonnal felül is írja azt az új tartalommal.

Hiánypótló könyv jelent meg az elektroakusztikus-digitális zenei kultúráról. Az alábbiakban a Szegedi Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék oktatója, Batta Barnabás által szerkesztett Médium, hang, esztétika kötet sajtóanyaga olvasható.

A magyar múzeumokban őrzött tárgyi anyag digitalizálásának kérdéseiről rendeztek kétnapos konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeumban a Régészeti és Művészettörténeti Társulat Digitalizálási Műhelyének keretében.

Ha az autók mosolyogni tudnának, talán megváltozna a közlekedés is. Ez a Nisssan hosszútávú célja azzal a koncepcióautóval, ami a sofőr érzelmeit képes a karosszérián megjeleníteni az első lámpák és a hűtőrács mozgatásával.

Az intelligens elektromos hálózatok az elmúlt időszakban egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerültek. A smart grid várható előretörésétől több cég is hatalmas üzletet remél, miközben szaporodnak a kockázatokat és kételyeket felvonultató vélemények is.

Hosszú ideig tartott, míg felismertük az infokommunikációs technológiák környezeti hatásait, hogy obligát lózungokon és buzzword-ök gyártásán túl tenni is kell valamit a várakozást jóval meghaladó mértékben növekvő energiafelhasználással.

Dicséretes hagyomány, hogy év vége előtt mindenhol, de különösen szerkesztőségekben komoly és kevésbé komoly listák készülnek a legekről: legfontosabb innovációkról, legjelentősebb trendekről, legszebb robotokról… Vagy éppen a legidiótabb újdonságokról.

Spanyol kutatók egyetlen fotó alapján rekonstruálni tudják egy bűncselekmény helyszínét. A 2 dimenziós felvételből képesek létrehozni egy 3D-s modellt, amiben a nyomozók utólagosan megmérhetik az egyes tárgyak pontos távolságát.

A héten magyar mozik is műsorukra tűzik a japán anime történetek ősét, az Astro Boy c. egészestés rajzfilmet. Az alkotás eredetije több nemzedék viszonyát határozta meg a technológia és a robotok iránt.

A könyvtárakkal és levéltárakkal párhuzamosan jelent meg az igény a hazai múzeumok emlék- és tárgyanyagának digitalizálásra is. A terület problémáit az alig egy hónapja létrejött Múzeumi Digitalizálási Bizottság próbálja majd megoldani.

Egy amerikai projektben olyan falat építettek, aminek változik az alakja és a funkciója attól függően, hogy milyen tevékenységet folytatnak előtte. A fal érzékeli a felhasználó aktivitását és bizonyos mértékigalkalmazkodik hozzá.

Járműfedélzeti intelligens technológiákat „terepen” (valódi utakon), húsvér vezetőkkel fognak 2010-ben tesztelni egy nagyszabású uniós program keretében. A vezetőt a biztonságos és hatékony közlekedésben segítő nyolc funkcióra összpontosítanak.

Amikor már konyhagépek is rendelkeznek internetkapcsolattal, mobil mindenesünknek nagyobb a memóriája és adatfeldolgozó-kapacitása, mint egy tízéves PC-nek, számítógép és művészetek sokszoros, kreatív egymásra hatása több mint evidens.

Egy 2008-as felmérés szerint a spanyol egyetemisták 50 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A szám évekkel ezelőtt még 30 volt… Nem meglepő, hogy a felsőoktatás egyik legnagyobb problémájának tűnő jelenséget már tudományos módszerekkel is vizsgálják.

Eddig a vezetők tanultak, most már az autók is. Egy új rendszer lehetővé teszi, hogy megismerjék a kormány mögött ülők viselkedését. Az így elsajátított ismeretek alapján megállapítják, hogy a vezető mikor tesz váratlant. A tesztek bíztatóak.

Tipikus nagyvárosi kép: többsávos út, dudálás és más zajok, időnként egy-egy káromkodás, az autók cammogva tesznek néhány métert előre, aztán percekig állnak egyhelyben. Pedig, ha tudjuk előre, hogy dugóba keveredünk, elkerülhetnénk.

Teherautó cammog előttünk. Előznénk, de az hirtelen begyorsít. A fékre lépünk, megússzuk a bajt… Nem reflexünk mentett meg, hanem a teherautó, autónk és a mögöttünk lévő jármű tökéletesen összedolgozó kommunikációs rendszerei.

A Microsoft kutatói súlyos amnéziában szenvedő páciensek számára olyan speciális fényképezőgépet szerkesztettek, ami szenzorai segítségével detektálja a nap fontosabb eseményeit és panorámaképeket készít róluk.

Napjaink túlzsúfolt nagyvárosi közlekedésében elég nehéz elképzelni, hogy a magánautókat, taxikat személyes, háztól házig szolgáltatást nyújtó, lehetőleg vezető nélküli közösségi rendszerek helyettesítsék. Pedig egy európai uniós projekt pont ezt tűzte ki célként.

Vajon milyen lelki motívumok késztetik a blogolókat arra, hogy naplót írjanak? A pszichológusok a kontroll, a kötődés, az önbecsülés és az identitás menten elemzik, hogy ki, miért és hogyan blogol.

Az agy-számítógép interfészek segítségével gondolatainkkal irányíthatjuk a kurzort a képernyőn. De sokszor a gondolataink kordában tartása nem is olyan egyszerű. Egy kutatócsoport azt próbálta kideríteni, mivel lehet fejleszteni a gondolatirányítás képességét.

Egy amerikai-görög projektben sikerült olyan számítógépes eljárást kifejleszteni, aminek segítségével azonosítani lehet az ókori görög vésnökök "kézírását". A rendszerrel így igen nagy pontossággal lehet meghatározni az egyes feliratok keletkezésének korát.

A szoftverfejlesztés bonyolult, munkaigényes folyamat. Ezt a folyamatot igyekszik megkönnyíteni és lerövidíteni egy európai uniós kezdeményezés, amely a programozás buktatókkal teli fejlesztési és tesztfázisának nagy részét igyekszik automatizálni.

Európában a munkaerő idősebb, jobban fizetett és védettebb, mint a világ legtöbb részén. Ha a kontinens kompetitív akar maradni, változtatni kell. Például a dolgozók produktivitását egészségkárosodás nélkül növelő automatizált munkaállomások bevezetésével.

A Kalóz Párt a 2009-es választásokon Svédországból egy képviselőt küldhetett az Európa Parlamentbe. Nemrégiben pedig egy német szociáldemokrata honatya csatlakozott a kalózokhoz, így az őszi választások előtt nyertek egy helyet a Bundestagban.

Az időjárás, a napszakok, a város rendezvényei, a kritikus helyszínek vagy a fizetésnapok alapján is előre lehet jelezni bizonyos várható bűntényeket. Idehaza a VPOP is tervezi hasonló adatbányászati módszerek alkalmazását a közeljövőben.

A kvantumszámítás(technika) az IT egyik ígérete. Sokáig túl elméletinek tűnt, a távoli jövő ködébe veszett, nem látszottak a hasznosulási lehetőségek, a kvantumszámítógépet szinte el sem tudtuk képzelni. Mivel több alapprobléma megoldódik, jöhetnek az első alkalmazások!

Egy elmaradott, szegény, mezőgazdasági ország pár évtized alatt csúcstechnológiai szuperhatalommá nőtte ki magát. Vezető szerepét Japán azóta is tartja, pedig egy totális vereség után kellett újradefiniálnia nemzeti identitását.

Egy új útvonaltervező és monitorozó rendszer javíthat az európai utak biztonságán, használatukat idő- és pénztakarékosabbá teheti. Az intelligens közlekedés témakörhöz kapcsolódó ígéretes projekt a kockázatos anyagokat szállító járműveket vizsgálja.

Az észteknek a 2007-es általános választások után a 2009-es európai parlamenti választásokon is lehetőségük nyílik voksaik elektronikus úton való leadására, mégis lehet, hogy egyedül maradnak ebben a tekintetben Európában.

Kanadai kutatók arra keresik a választ, hogy az átlagosnak vehető napi néhánynál miért hazudunk sokkal többet, a neten. A kutatás hosszútávú célja, hogy a hiszékeny internet felhasználókat, különösen a gyerekeket megvédjék a csalóktól.

Magányos és csoportos robotok, interaktív cipellők, hordozható agymonitorozó rendszer, gyógyászati célú játékok, tekintetalapú ember-gép kommunikáció – a Science beyond Fiction kiállítási anyaga nagy vonalakban felvillantotta az IKT közeljövőjét.

A nagyszabású konferencia résztvevői a közeljövő Európáját meghatározó infokommunikációs csúcstechnológiákba, trendekbe adtak, illetve nyertek bepillantást. A kiállításnak köszönhetően az előadások és viták mellett ígéretes kivitelezéseket is láthattak.

Egy magyar netes szolgáltatás valós időben mutatja meg, hogy melyik újságcikk mennyire népszerű: hányan olvassák, értékelik vagy kommentálják. A Hírmátrix azt is megjeleníti, hogy a korábbi napokon mely híreire voltak a legtöbben kíváncsiak.

Egy diák apró robotot engedett útjára New Yorkban, mely csak egyenesen tudott haladni és egy zászlóval hirdette, hová szeretne eljutni. Meglepő módon az összes járókelő segítette a kiszolgáltatott gépet célja elérésében.

A Sunderlandi Egyetem szoftvere a bennfentes tőzsdei kereskedelmet próbálja meg detektálni. Az rendszer értelmezi a pénzpiacokkal kapcsolatos híreket és ezek alapján nyomozza ki a szabálytalan ügyleteket.

Egy német projektben olyan cipőt fejlesztettek ki, mely a talp oldalirányú hajlásszögét változtatni tudja. A CabBoots névre keresztelt rendszer képes arra, hogy hang és kijelző nélkül elnavigálja viselőjét egy adott helyre.

Egy új rendszer már a munkálatok korai, tervezési fázisában komoly segítségül szolgálhat szoftvermérnököknek. A fejlesztőcsoport tagjai speciális „kártyáikat kiterítve” azonosítják a készülő programok biztonsági szempontból gyenge pontjait.

Az oktatáselméletekben és kivitelezésükben egyre elfogadottabb alapkoncepció: minden egyes diák személyre szabott tanulási módszert részesít előnyben. Az EU-s iClass projekt e gondolat és az infokommunikációs technológiák közös nevezőre hozása.

Az informatikai eszközökhöz köthető szénlábnyom becslések szerint már elérte a komoly szennyezőnek tartott légiközlekedés kibocsátásának mértékét. Egy elemzés szerint azonban jóval nagyobb hasznot is hajthat a környezet szempontjából, mint amekkora veszélyt rejt magában.

A Bielefeldben megrendezett német BigBrother díjkiosztó citromdíjját olyan vállalatok, szervezetek, kormányszervek illetve magánszemélyek kapják, akik tevékenységükkel megsértik a személyes adatokat, a digitális privátszférát.

A zöld IT szinte szlogenszerűen emlegetett gyakori fogalom. Látszatra egyszerű a képlet: minél alacsonyabb fogyasztású termékeket, minél kevesebb környezetkárosító anyaggal! A fogyasztók – magánszemélyek, vállalatok – azonban nem mindig gondolják így.

Bush valószínűleg nem tér vissza régi G94B@aol.com-os postafiókjához, de az új amerikai elnök tovább nyomogathatja telefonját. Azt nem tudjuk, hogy Obama él-e a levélírás jogával, de netezni mindenképpen szeretne PDA-járól.

Két-hárommillió televízió ma is képes lejátszani 3D-s képet. A technológia amerikai bemutatóját a Panasonic tartotta a Las Vegas-i CES-en. Legfőbb probléma, hogy nem adott a 3D-s műsorszórás minden feltétele. Viszont a nagyágyúk gőzerővel dolgoznak rajta.

Mindenki egyetért abban, hogy az általános iskolás gyerek máshogy használják az internetet, mint a felnőttek. Mégis kevés információnk van arról, hogy ha nekik szeretnénk weboldalt tervezi, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani.

Az új Mercedes E osztályba olyan biztonsági rendszert építenek, mely a finom kormánymozdulatokból detektálni tudja, hogy a vezető figyelme lankadni kezd, és felébreszti a sofőrt. A szenzorok bizonyos esetekben az ittas vezetést is tudják detektálni.

A komoly játék szóösszetétel első hallásra oximoronnak is vélhető, pedig nem költői szóképről van szó, hanem a számítógépes játékok azon fajtájáról, amelyek elsődleges feladata a könnyed oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

A világhírű Massachusetts Technológiai Intézet (MIT) nem kevésbé híres Médialaboratóriuma a napokban jelentette be, hogy a közeli Plymouth Rock Studios-szal közösen filmes és televíziós stúdiót hoznak létre. A nyitás 2010-ben várható.

Mióta a digitális kori kormányzás néhány éve megkezdte kormány és állampolgár viszonyának teljes újrarendezését gyökeresen felülírta a korábbi paradigma alaptételeit, új kifejezések sokaságával ismertetve meg minket: az izokratikus kormányzástól az összeillesztő működésmódig.

Az USA-ban dúló választási harc minden eddiginél több hírt termel. Míg a hivatalos médiumok pártpreferenciái bizonyos mértékig közismertek, az egyre több ember számára referenciául szolgáló blogok elfogultsága nem feltétlenül nyilvánvaló. Ebben segíti az eligazodást egy új algoritmus.

Veszélybe került a jelenkor történelme: az Egyesült Államok szövetségi intézményei ugyanis igen könnyedén kezelik a mindennapi munka során keletkező digitális iratmennyiséget, és nem törődnek azok megőrzésével.

Október 3-án nyílik meg a Rensselaer Intézet szuperszámítógép – az IBM 32678 párhuzamos processzorral működtetett Blue Gene-je – által összekötött stúdiókból, színházakból, laboratóriumokból álló különleges Kísérleti Média és Előadóművészeti Központja.

Sokszor egész nap a gépünk előtt ülünk, mégis fogalmunk sincs mivel töltöttük el az időnket. A hatékony időmenedzsment az egyik legfontosabb készség a számítógép előtt dolgozók számára. Ebben segítenek a tevékenység-monitorozó programok.

Radi Kaiof, a húsz éve mozgássérült egykori izraeli katona oly hosszú idő után ismét az utcán sétál. Lépteit fura hangok kísérik, melyeket a lábait irányító külső mechanikus váz, a testre szerelhető mozgásérzékelő rendszer, elektronikus exoskeleton ad ki magából.

Kanada egyik legnagyobb irodaszer-bolthálózatában olyan videokonferencia kioszkokat állítottak fel, melyek segítségével valódi szakértőkkel léphetünk kapcsolatba a megfelelő termékek kiválasztása érdekében.

Miként tárhatók fel a kulturális folyamatok, hogyan gyűjthetők be, tárolhatók és prezentálhatók a kulturális adatok? Többen e kérdések számítógépes eljárásokkal történő megválaszolásában látják a következő „nagy dobást” és egy új tudományág születését is.

A Microsoft a Surface névre hallgató többérintős kijelzője után nemrég bemutatta a Surface Sphere nevű megjelenítő eszközét. A gömbfelületet egyszerre több egymással interakcióba lépő felhasználó is használhatja.

A számítógépen végzett párhuzamos tevékenységek következtében gyakran szakítunk félbe egy adott feladatot. Egy kutatás szerint a folyamatos munkamegszakítások miatt rengeteg időt veszítünk, és ez a cégek számára is jelentős veszteséggel jár.

„Minden modell rossz, viszont akad köztük néhány hasznos” – jelentette ki harminc éve a statisztikus George Box. „Minden modell rossz, ráadásul egyre sikeresebbek leszünk nélkülük” – egészíti ki az eretnek gondolatot Peter Norvig, a Google kutatásigazgatója.

A legújabb kutatások alátámasztják, hogy a neten csak a 20-30%-át olvassuk el a megjelenített tartalomnak. Ritkábban használjuk a vissza gombot, és böngészéseink során inkább hagyatkozunk az szájt által ajánlott tartalomra.

Idén lesz negyven éves, a nyolcvanas évek második fele, a személyi számítógép elterjedése óta nélkülözhetetlen. Feltalálója, a legendás Douglas Engelbart mégsem gazdagodott meg rajta, mert szabadalma 1987-ben lejárt. Most pedig a végét jósolják.

Egy képfelismerő rendszer segítségével azonosítani tudják az egyes pingvineket a mellkasukon lévő foltok elhelyezkedése alapján. A módszer segítségével nyomon lehet követni az egyedek viselkedését, táplálkozását és az egész populáció gyarapodását.

Az elmekontroll sokáig negatív kifejezésnek, mechanikus rendszerek által irányított, ellenőrzött agyak szinonimájának számított. Az agy-gép interface kutatások hatására teljesen átértelmeztük: az elme már nem a kontroll szenvedő alanya, hanem végrehajtója.

Annak ellenére, hogy az előző két alkalommal már az érintőképernyős kioszkok alkalmazása is hatalmas indulatokat váltott ki a közvéleményből, a külföldön állomásozó amerikai katonák az interneten is szavazhatnak majd a következő elnökválasztáson.

Egyre több változatban – nyomtatásban, Braille írásban, audió és széles formátumban – egyre több könyv jelenik meg, viszont még mindig sokan nem élvezhetik a bennük rejlő bölcsességet. A jobb hozzáférhetőség új technológiák alkalmazásával valósítható meg.

Az amerikai választási kampány finiséhez közeledve a jelölteknek egyre nagyobb szükségük van a bizonytalan szavazókra. A demokrata Barack Obama összetett adatbányászati módszereket alkalmazva próbálja elérni a potenciális támogatókat.

A kifejezetten romák számára megalkotott e-befogadás programok azon túl, hogy csökkentik a digitális szakadékot előidézhetik-e ennek a társadalmi csoportnak a vituláis világban való szegregálódását?

Rengeteg célszámítógép és egyéb kommunikációs berendezés áll már jelenleg is a katonák rendelkezésére. A harctéri szituációkban puskával a kézben igen nehézkes és veszélyes lehet ezen eszközök használata. Egy amerikai fejlesztés erre a problémára keresi a megoldásokat.

Az Egyesült Államok új elnökére valamennyi elődjénél többen fognak elektronikus úton szavazni. Csakhogy a szavazó- és a szavazatszámláló gépek távolról sem tökéletesek. A legfőbb gondok nem a technikai hibák, hanem biztonsági, hitelesítési jellegűek.

A nyári játékokat a kelet-ázsiai esős évszak idején rendezik. A csapadék elhárítása érdekében egy IBM szuperszámítógéppel modellezik Peking időjárását, és több ezer mérnök, és rakétakezelő foglalkozik majd folyamatosan a város fölötti felhők oszlatásával.

A Microsoft egy olyan kijelzőt fejlesztett ki, melyen látható, hogy a családtagok merre járnak: még a munkahelyükön dolgoznak, vagy már elindultak hazafelé. Az alkalmazásnak nem az a célja, hogy ellenőrizzék egymást, hanem hogy a közös programokat könnyebb legyen összehangolni a családban.

Sokan dudorásznak a zuhany alatt, vagy a kocsiban ülve, de kevesen képesek arra, hogy szerzeményeikhez hangszeres kíséretet is írjanak. A Microsoft új programja segítségével minden önjelölt énekes zenekarral is előadhatja slágereit.

Tillmann Zsolt írásából elsőkézből tudhatjuk meg, hogyan használja a számítógépes alkalmazásokat és az internetet egy látássérült. Áttekintést kapunk a képernyőnagyító és képernyő felolvasó programokról, valamint a braille kijelzőkről és nyomtatókról.

Egyre gyakrabban használnak különböző komplex statisztikai eljárásokat a sportolók teljesítményének mérésére. Az analitikai módszerekkel optimalizálni lehet, hogy a csapat rendelkezésére álló keretből milyen játékosokat mennyiért kell megvenni az adott taktikával játszó együttesbe.

Napjaink legfontosabb exodusa: az irodák, gyárak, stb. fokozatos háttérbe szorulása – a dolgozók „hazamennek”, egyre jobban terjed az otthoni munkavégzés. Mi várható 2018-ig, milyen tényezők gyorsítják, mely meglepetés-forgatókönyvek lassíthatják a folyamatot?

Egy EU-s projektben magyar kutatók részvételével olyan intelligens világítórendszert fejlesztenek, mely érzékeli a felhasználók fiziológiai jeleit, és ahhoz megfelelően igazítja a világítást, hogy maximálisan támogassa őket mindennapi tevékenységeikben.