A gyűjtemény témája
A harmadik évezred hajnalán felesleges vállalkozás a kor médiatechnikai újításait és annak lehetséges hatásait részletezni. Mindenki számára érzékelhetőek a kommunikáció, életmód, mobilitás terén jelentkező fajsúlyos változások. Ezeket az átalakulásokat viszont az eszközök alkalmazására épülő telekommunikációs intézmények, PR és reklámcégek mellett mára a média- és művészetkutató központok innovatív tevékenysége is elősegíti. Így a globális médiatársadalom kultúra- és médiaelméleti szempontú vizsgálata mára éppolyan nélkülözhetetlen, mint a jelzett változások közismert társadalmi, gazdasági, politikai aspektusainak kutatása.
Jelen tanulmánygyűjtemény éppen ezért a jelzett technikai változásnak a zenei kultúra terén végbement figyelemreméltó átalakulásait veszi szemügyre. Célja, hogy hangsúlyossá tegye az analóg-digitális technikai forradalom által a zenei téren létrejött kulturális átalakulást, amelyet a már mindenki számára hozzáférhető kreatív eszközök használata és a létrejött művek elosztásának új csatornái idéznek elő. A zenealkotás, -befogadás, -terjesztés megváltozott eszközei demokratikus, társadalmi léptékű innovatív zenekultúrát hoztak létre. Ezzel egyidejűleg pedig átalakították a „zeneiség”, zeneészlelés fogalmát is, ami így a klasszikus, illetve az instrumentális zene hagyományait, intézményeit is új megvilágításba helyezik.
A válogatás viszont nem a „korábbi zenei paradigma” leváltását veszi célba. Éppen ellenkezőleg. Feladatának tekinti azt is, hogy médiatörténeti, esztétikai- és zeneelméleti módszerekkel teremtsen kontinuitást a két zenefelfogás között, és felmutassa az őket szorosan összekapcsoló kulturális átmeneteket. Összességében viszont fontos hangsúlyoznunk, hogy a kötet a maga társadalomtudományi fókuszával – egy szűk zeneelméleti elit helyett – már a globális médiatársadalom szélesebb befogadói rétegéhez kíván kapcsolódni.
A gyűjtemény háttere, tartalma, célja
A kötet szerkesztője a Szegedi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék körül szerveződő médiaelméleti műhelyhez kötődik. A tanulmánykötet 17 szöveget tartalmaz jól elkülöníthető, tematikus blokkokba szedve. Ezek között található számos hazai, a téma kutatásában kiemelt szerző tanulmánya, illetve fellelhetőek köztük nemzetközi szinten elismert kutatóknak a gyűjtemény számára készült szövegei is. A szerzői tanulmányokon felül a témában alapvetőnek tekinthető idegen nyelvű szövegek fordításai is helyet kaptak.
A gyűjtemény tehát egy mélyebb zenetörténeti, zeneelméleti áttekintésen felül megalapozza az elektroakusztikus/digitális zene esztétikájának egy potenciális alapvonalát, mellyel lehetővé tenné a téma hazai kutatásának további állomásait. Az elektronikus tánczene kulturális, technikai aspektusainak bemutatásával pedig elősegíti a szcéna – nemzetközi trendekhez szervesen igazodó – társadalmi elfogadottságának növelését.
A gyűjtemény olvasói célcsoportja
A témában magyar nyelven először megjelenő könyv mindenkihez szól, akit nyitottsága, szubkulturális, vagy szakmai érintettsége kapcsán foglalkoztat az elektroakusztikus/digitális zene kultúrája – annak technikai, médiaelméleti, esztétikai, pszichológiai és nem utolsósorban designtörténeti aspektusa. Így természetesen nem pusztán a téma iránt érdeklődőknek, abban kutató- illetve e területen hallgató diákoknak, tanároknak ajánljuk a kötetet (oktatási célokra egyaránt), hanem azok számára is, akik e zenei terrénumban maguk is aktívan jelen vannak alkotóként, DJ-ként, rendezvényszervezőként, hangmérnökként, vagy éppen a jelzett eszközök gyártásában élenjáró szakemberként.
