Jakob Nielsen a web használhatóság (web usability) talán legismertebb alakja. A `80-as évek végén elsőként kezdett el foglalkozni a felhasználói felületek tervezésével, és 1993-ban már akkor könyvet publikált a hipertext oldalak helyes ergonómiai felépítéséről, amikor még alig néhány ember ismerte ezt a fogalmat. Nevéhez fűződik az empirikus használhatósági vizsgálatok metodológiájának a kidolgozása, számos egyetemen tanít és rengeteg neves tudományos folyóirat szerkesztője. Donald Normannel 1998-ban megalapítják a Nielsen Norman Csoportot, ami az egyik legjelentősebb webdizájn tanácsadó cég a piacon. Míg Nielsen a számítástudomány felől érkezett a területre, Norman eredetileg kognitív pszichológiát tanított különböző egyetemeken (pl.: Stanford), de az Apple-nél is több évig dolgozott vezérigazgató-helyettesként. Cégük a profitszerzésen túl nagy hangsúlyt helyez a kutatásra, rengeteg tudományos publikációjuk jelenik meg évről-évre.
Nielsen vizsgálatai az utóbbi időben a felhasználói viselkedés valós idejű elemzésére irányulnak. Ezen belül is a felhasználó szemmozgásának az útvonalából és a fixációs pontjainak helyéből próbál olyan következtetéseket levonni, melyeket a weboldal tervezésére, a tartalom optimális elhelyezésére lehet vonatkoztatni.
Legutóbbi vizsgálatukban 232 kísérleti személy szemmozgását vizsgálták, miközben több ezer weboldalt "olvastak" el. Nielsen korábbi vizsgálatiból köztudott, hogy a felhasználók a weben nem olvasnak, hanem scannelnek: végigpásztázzák az oldalt, és megpróbálnak kiragadni belőle információkat, melyek számukra hasznosak lehetnek. Ha ezen információdarabkák mégis hasznavehetetlennek bizonyulnak, azonnal otthagyják az oldalt. A mostani vizsgálatban megpróbálták azonosítani a pásztázás menetét a különböző tartalmú weboldalakon. Az egyes oldalak pásztázásaiból hőtérképeket hoztak létre, melyeken jól látszanak a frekventált és a figyelmen kívül hagyott területek.
Egy mondatban összefoglalva a pásztázás egy F betűt formáló útvonalat követ. Először a szemünk a fejléc környékén, vagy közvetlenül alatta egy vízszintes vonal mentén vesz fel információt, ez az F felső része. Ezután egy kicsit lejjebb visszük a tekintetünket és még egy vízszintes "csíkot húzunk" a szemünkkel. Az utolsó felvonásban a bal oldalon függőlegesen lefelé mutató irányba pásztázzuk végig az oldalt.
A különböző tartalmú oldalaknál a fent leírt mintázat módosulhat. Nielsen 3 oldaltípust emelt ki publikációjában. Az első típust "Magunkról" vagy "Bemutatkozás" (About us) típusú oldalnak hívja, ahol inkább egy akasztófát (vízszintesen tükrözött L betűt) formáz a szemmozgás. Itt a felül elhelyezkedő bekezdést alaposabban megnézegetik a látogatók, kulcsszavakat keresgélve, majd elindulnak lefelé.
Egy konkrét terméket bemutató oldalnál általában megjelenik a második vízszintes vonal is, így rajzolódik ki az F betű. Egy kereső találati oldalán pedig a harmadik vízszintes elmozdulással együtt szemmozgásunk egy E betűt formáz.
A kísérletek nagyjából megerősítik Nielsen korábbi kérdőíves vizsgálataiból levont megállapításait. Minden oldal első két bekezdésének kell a legjobban megformált szövegnek lenni. Itt nagyon tömören kell fogalmazni, kulcsszót-kulcsszóra halmozva. A pontokba szedett felsorolásoknál és a bekezdések elején általában az első 3 szó a hangsúlyos, ha ezek nem tartalmaznak új információt szemünk tovább halad lefelé az F betű szárán.
A Nielsen Norman Csoport minden évben a világ 4 pontján Usability Week címmel workshop jellegű konferenciát rendez, melyen saját és más jelentős kutatók eredményeit mutatják be az érdeklődőknek. Az idén a szemmozgás elemzése az egyik központi téma. Nielsen szerint az oldalon a szem fixációs pontjainak a visszajátszása, időben való nyomon követése nagyon tanulságos, és egy-egy tipikus oldal esetében az imént leírt F mintázatnál sokkal részletesebb információval szolgál.
