Bonyolult fizikai jelenséges szuperszámítógépes szimulációja nélkül a tudomány lényegesen kevesebb eredményt produkálna. Úgy tűnik, csúcsgépek mellett hamarosan mezei okostelefonokon is lefuttathatunk hasonló szimulációkat. Legalábbis néhány MIT kutató szerint.

Svájci kutatók kidolgoztak egy eljárást, amellyel virtuális másolatok készíthetők valódi tárgyakról. Hozzájuk is érhetünk, továbbíthatók a világhálón. Hitelesebb virtuális környezetek, élethűbb alámerülés (immerzió) az egyértelmű fejlesztői cél.

Sokak szerint a videójátékok túl szexik, jelentsen az akármit is. A Közép-floridai Egyetem jövő tavaszra kész opusát aligha fogják ezzel a jelzővel illetni. 12-15 éves latin-amerikai eredetű (latina) lányok a célcsoport, őket akarják megóvni a korai kísértéstől.

Mi a valóság? Amit érzékelünk a világból, vagy amit keresünk benne? Számos kísérlet tanulsága: az utóbbi jelentősen befolyásolja az előbbit. Európai kutatók ebből az alapvetésből kiindulva hoztak létre ígéretes bővítettvalóság-alkalmazásokat.

A vakság jelentős mértékben akadályozza a fizikai aktivitásban való részvételt. Ez az egyik oka, hogy látáskárosult gyerekek könnyebben elhíznak, és szenvednek a túlsúlyhoz kapcsolódó betegségekben. A videójátékok segíthetnek rajtuk.

Elménk és halálunk után humanoid robottestbe tölthető digitális hasonmása gyakori témája sci-fi irodalomnak, filmeknek. A valóság prózaibb – a közeljövőben aligha élünk tovább gépi másolatokban. A feléjük vezető út alapjait viszont most rakják le.

1350-től az 1767-es burmai invázióig Ayutthaya volt a Thai Királyság büszke fővárosa. A ma UNESCO Világörökség Helyszín történelmi park ékkövének, a Wat Chaiwatthanaram templomnak hamarosan elkészül a virtuális hasonmása.

Amikor a virtuális világokban belebújunk a bennünket megszemélyesítő avatárok testébe, az animált karaktert ért inzultusokra úgy reagálunk, mintha bennünket támadtak volna meg. Kutatók azt vizsgálják milyen tényezők járulnak hozza a virtuális testtel való azonosuláshoz.

Szociálpszichológusok azt vizsgálták, hogy vajon a virtuális világokban is kockázatvállalóbbak-e a férfiak, ha női avatárok jelenlétében kell valamilyen veszélyes tevékenységet végezniük.

Számítógépes mikrovilágokban folytatott kutatások kimutatták, hogy bizonyos feltételek mellett kialakuló önszerveződő csoportok képesek hatékonyan kezelni közösségi forrásainkat: erdőket, halastavakat, vízrendszert, sávszélességet stb.

Az utóbbi időben több elemzés foglalkozott az eddigi legnagyobb virtuális világ, a Second Life hanyatlásával. A pesszimista hangvételű írások ismeretében meglepetésnek számít a Linden Lab közleménye, mely szerint gazdaságilag most értek a csúcsra.

Különleges vállalkozásba fogott a bostoni Szépművészeti Múzeum: a francia Dassault Systèmes mérnökeivel egységes adatbázisban dolgozzák fel, és egy speciális virtuális térben mutatják be a gízai ásatások régészeti anyagait.

Egy számítógépes játékában egy farmon kell kapálni és veteményezni sok száz kattintás árán. A játékosok gyakran az életüket is az termény betakarításához igazítják, de a kötöttségek ellenére a Farmville 73 millió felhasználója közül minden harmadik naponta ellátogat birtokára.

Avatárok nemcsak filmekben, játékokban tölthetnek be fontos szerepet; felhasználói körük sem szűkíthető IT-szakemberekre. Szervezetek és vállalatok ismerik fel a virtuális világokban rejlő potenciált; azt, hogy ideális terepek tréningre, szimulációra, prototípuskészítésre.

Rengeteg többszereplős játékfejlesztő abból szerzi a bevételeit, hogy különböző virtuális tárgyakat pénzér értékesít virtuális világában. Egy adatbányász cég segít megkeresni azokat a játékosokat, akik valószínűleg hajlandóak lesznek áldozni ezekre a fegyverekre és varázsitalokra.

A videójátékok történetének első tömegsikere, az Atari 1972-es Pongja manapság is inspirál: angol egyetemisták az őskövületből kiindulva hozták létre a szemmozgással irányítható, tehát súlyos mozgássérültek által is használható, élvezhető kései változatot.

Lecsengett az eddigi legnagyobb szabású virtuálisvilág-kísérlet, a Second Life körüli hype. Tömegesen hagyják el, a két-három éve a jövő egyik nagy lehetőségének vélt közeg lassan már kong az ürességtől. Az amerikai iskolák is új virtuális környezeteket keresnek.

A Second Life divathullám alábbhagyni látszik, a virtuális tér azonban változatlanul működik és vonzó. Egy angol egyetem ókori történelem szakos hallgatói (mások is) például a nemrég épített virtuális Pompeii Udvaron pallérozhatják klasszikus műveltségüket.

Az Amerikai Hadseregnek olyan bővített valóság rendszert fejlesztenek, ami a karbantartási, javítási munkálatoknál egy féligáteresztő szemüveg segítségével térben mutatja meg a katonáknak az egyes munkafázisokat.

A 12/13-17/18 év közötti amerikai diákok többsége jól ismeri a populáris zenéket, ért a sportokhoz, elektronikához, viszont igen komoly megértési nehézségei vannak a sejtbiológia terén. Miként lehetne változtatni ezen, s megszerettetni velük a mikroszkopikus világokat?

A számítógépes modellezés, a csoportviselkedés-előrejelzés fejlődése, a videójátékok egyre jobb grafikája olyan virtuális világokhoz vezet, amelyekben biztonsági szakemberek hadászati, mentési műveleteket tesztelnek, kimeneteket prognosztizálnak.

Milyen típusokba sorolhatók az oly népszerű MMO-kezdetű online szórakozások résztvevői? Kit érdemes elkerülni, kivel tanácsos barátkozni? Kit milyen célok vezérelnek? Minden osztályozás sarkít, és sántít is egy kicsit, fogódzókat azonban képes nyújtani.

Japán kutatók egy, a Nintendo által finanszírozott tanulmányban kimutatták, hogy a Wii Sports és a Wii Fit aktív játékok közben körülbelül ugyanannyi energiát adunk ki magunkból, mintha közepesen intenzív tornagyakorlatokat végeznénk.

Virtuális környezetbeli reprezentációnkat – avatárokat – a digitális technológia következmények nélküli elemének tartjuk, holott az adott közegben mindenképpen befolyásolhatják gondolkodásunkat. Legalábbis egy friss felmérés szerint.

Hol pallérozzák tudásukat az igencsak fizikális rögbi profijai, amatőrjei? Természetesen a zöld gyepen, ami akár szimulált is lehet, mint egy északír virtuálisvalóság-alapú programban. Az edzés-forgatókönyvek a játékosok érzékelését vizsgálják.

A Tokiói Egyetem bővített valóság rendszerében egy kis, fekete gumilapon jelenítenek meg különböző tárgyakat, amiket a lap nyomogatásával irányíthatunk egy infra kamera segítségével.

Európai és amerikai architektúra, felhőkarcolók és ipartelepek, hegyek, völgyek, gigászi hidak, trópusi szigetek. Bonyolult közlekedési rendszerek, önfenntartó globális gazdaság. A párizsi Monte Cristo játékgyártó Cities XL-e a napokban debütált.

November 2-án indul a müncheni Metaio cég Junaio mobil bővítettvalóság-platformjának első, kizárólag iPhone-ra írt változata. Nem sokkal később újabb funkciókkal bővül, más környezetekben (Android, Symbian) szintén használható lesz.

Télen indul az ószláv mítoszok, Akvilon mágikus erdőkkel, sztyeppékkel, sivatagokkal, jégtáblák borította síkságokkal teli világába kalauzoló új MMORPG, a Craft of Gods bétaváltozata. A látványos 3D-s játékot az oroszországi Soluciones Imposibles fejleszti.

Belépünk a stadionba, digitális szemüvegünk megjeleníti a közelünkben lévők nevét, lakcímét, kedvenc időtöltését. Leülünk; játékosok és csapatok statisztikái tűnnek fel a képernyő sarkán… Még nem tartunk itt, de a bővítettvalóság-kísérletek ezt a jövőt vetítik előre.

A WoW évek óta a legnépszerűbb MMORPG. Hiába tűnnek fel más masszívan többszereplős online szerepjátékok, képtelenek versengeni vele. Vajon a 2008. őszén Koreában debütált, Európában szeptemberben induló Aion komoly vetélytársa lesz?

Matrix Online, Sims Online, Star Wars Galaxies, még sokáig folytathatnánk a sort. A sikeres offline- vagy filmváltozat hátszelével, vagy az érdekfeszítő téma miatt, szép reményekkel indultak, ám a tervezői, kiadói elvárások mégsem váltak valóra…

Ezeréves templomromok, freskók, ősi kövületek hajdani szépsége tárul elénk, rég halott lovagok és királyuk elevenednek meg. Tacitus újra történetet mesél, de most másként, mint az ókori Rómában, és ez a Tacitus – a kor szelleméhez hűen – már iTacitus.

Hogyan lehet egyszerre játszani és dolgozva részt venni a hardverdesign egyik alapvető problémájának megoldásában? A Michigan Egyetem online logikai puzzle-ja, a FunSAT a válasz. Bárki próbálkozhat vele, nem kell informatikusnak lenni hozzá.

Az MMO, azaz masszívan többszereplős online kezdetű szórakozások nemcsak szerep-, valósidejű stratégiai, belsőnézetű lövöldözős, sport- stb. játékok lehetnek, hanem éppenséggel virtuális és valós táncparkettre is csalhatják az érdeklődőket.

Mások megfélemlítése, sztereotípiák gyártása, bűnbak-keresés a közösségi interakciót akadályozó tényezők. Egy új kutatás kimutatta, hogy a szenvedő alanyok hozzáállása és viselkedése megváltozik, ha aktív szerepet játszanak virtuális drámákban.

A népszerű virtuális sportjátékok (Wii Sports stb.) lényege, hogy a résztvevőknek nem kell ugyanott tartózkodniuk, mégis a csapat tagjai, vagy pont fordítva: ellenfelei egymásnak. Az átélt közösségi élmény csak a kezdet, a koncepció tovább bővíthető.

Loccsanás, fröccsenés, csöpögés, csobogás és hasonló hangok ma még hiányoznak a grafikus szimuláció arzenáljából. Pedig a víz és más folyadékok képi megjelenítése nem elég hiteles nélkülük. A problémát a Cornell Egyetem új algoritmusai oldhatják meg.

Hiába gyönyörű és élethű a grafika, kevesen hisznek valódinak virtuális környezeteket. Ott járva mégis úgy lépünk interakcióba a közeggel, reagálunk érzékszerveink mesterséges stimulálására, mintha igazi lenne. De vajon miért?

Közhelyként hangzik már, de egyre markánsabb trend, hogy mind több játék készül nem csak szórakoztatásra. A célközönség sem mindig ugyanaz: egy európai uniós projekt keretében például idősek számára dolgoztak ki jól működő számítógépes játékplatformot.

Az érzékek közül a szag a legalulértékeltebb, kevés IT-kutatás és -fejlesztés tárgya, pedig információ-gazdagság tekintetében csak a látás előzi meg. A helyzet változik, s egy mesterséges szagszimulátor jóvoltából a videójátékok még élvezetesebbek lesznek.

A SHASPA cég nemrég jelentette be a közép-angliai Coventry-ben az első intelligens megosztott-tér alkalmazást, az otthoni energiaellátás virtuális világokból történő nyomon követését, szabályozását biztosító Home Energy csomagot.

A közeljövő diákjai újgenerációs interaktív programok segítségével tanulják meg, hogyan játsszanak öt népszerű hangszeren. A programok nem veszik át a tanárok szerepét, hanem nélkülözhetetlen segédeszközökként funkcionálnak majd.

A Fraunhofer Intézetben olyan vízalatti bővített valóságot hoztak létre búvárok számára, mely egy féligáteresztő szemüveg segítéségével bonyolult gyakorlótereppé változtathatja az egyszerű uszodákat.

A számítógépes játékiparban rejlő potenciál egyik bizonyítéka a hagyományos szabadidős, szórakoztató célokon és környezeten túlmutató termékek mind gyakoribb fejlesztése. Egy európai uniós projekt ezeket a játékokat szeretné magasabb dimenziókba emelni.

A virtuális világok töretlen népszerűségét bizonyítja, hogy egyre több nyitja meg kapuit. Legutóbb a sokáig bétaváltozatban leledző szingapúri Fresboval tettek így üzemeltetői. A Lego-szerű közeg különböző játéktípusok jól működő miniatűr laboratóriuma.

Hogyan értsék meg a gyerekek a mesterséges intelligenciát úgy, hogy véleményt alkossanak róla, alkalomadtán változtassanak rajta, s közben szociális interakciós készségüket is fejlesszék? „Természetesen” számítógépes játék formájában.

A január vége óta Magyarországon is kapható szimulációs játék, a Nintendóra (Wii, DS) írt SimAnimals különböző erdei környezetekbe kalauzol, ottani lényekkel, növényekkel lépünk interaktív kapcsolatba, és segítjük őket a boldogsághoz vezető rögös úton.

Virtuális közegek és oktatás összekapcsolásával évek óta kísérleteznek. Egyetemi kurzusokat eddig is tartottak „arrafelé”, így nem meglepő, hogy az angol MOOSE projekt részeként, a Second Life hamarosan a digitális fényképezés tanításának is otthont ad.

Brit informatikusok és régészek minimum kétezer éves festett római szobrot állítanak vissza eredeti pompájába. A Vezúv kitörésekor – 79-ben – elpusztult ókori Herculaneum romjai között találták, Pompeii közelében.

Bővül a játék- és más virtuális világok nyújtotta lehetőségek köre. Korábban főként a Second Life-ot használták eredeti rendeltetésén túlmutató – tudományos, oktatási, gazdasági stb. – célokra, manapság már MMORPG-ket és más hasonló közegeket is.

A virtuális világok egyre komolyabb pénzforgalmat generálnak. Olyannyira, hogy egyes országokban már adóztatják ezeket az adásvételeket, míg máshol, például az Egyesült Államokban az ilyen irányú szabályozást készítik elő.

Mintha sci-fi film peregne: kisgyerek ül a képernyő előtt, s olyanokat mond a rámeredő avatárnak, hogy „hiányzol, apa” és hasonlók. Elbeszélgetnek, lenyugszik. Negatív jövőkép? Az is lehetne, csakhogy az amerikai Védelmi Minisztérium komolyan gondolja.

Az Institute for the Future 2019-ben indult, novemberben lezárult MMO-kategóriás Superstructja jócskán megmozgatta a felhasználói fantáziát. A válaszok mennyisége és (részben a) minősége is arra utal, hogy a résztvevők komolyan vették a jövőjós játékot.

Virginiai kutatók új szimulációja az eddigi legnagyobb, legrészletesebb és legrealisztikusabb számítógépes Amerika-modell. Nyilvánosan hozzáférhető hatalmas demográfiai adatmennyiség alapján mintegy százmillió lakos életét dolgozták fel.

Kalifornia nemcsak Szilícium-völgyről, Hollywoodról, borairól, hanem sajnos a földrengéseiről is ismert. Hogyan készüljünk fel a végzetes eseményre, mit tegyünk, ha bekövetkezik? Egy többrésztvevős online szimulációs játék ezeket az eshetőségeket vizsgálja.

Alan Greenspan sokáig csak dicsérte az informatika pénzpiaci alkalmazásait, például kockázatok modellezését. Most viszont úgy véli, hiba csúszott a számításokba, és a válságot kiváltó okok egyikeként a rosszul kezelt, illetve egyszerűen rossz adatokat említette.

Az IT egyik leginnovatívabb terepe a Second Life és a hasonló környezetek. Az utóbbi hetekben viszont szinte másról sem hallunk, csak a pénzügyi válságról. Mennyire befolyásolja a válság a virtuális világok jelenét és közeljövőjét?

A neves kaliforniai jövőkutató intézet, az IFTF (Institute for the Future) különleges platformot indított útjára: a résztvevők játékosan, forgatókönyveket kitalálva vázolják fel a következő évtizedek fejlődését és veszélyeit, s próbálják megmenteni a Földet.

A hagyományos számítógépes játékok, a közösségi hálózatépítés és a felhasználó által generált tartalmak kereszteződéséből kialakult új műfaj, valós és a virtuális világok közötti határokat figyelmen kívül hagyó játékok forradalmasítani fogják a szórakoztatóipart.

Egy olasz kutatócsoport régi hangszerek akusztikai tulajdonságát modellezi. Astra nevű programjukkal sikeresen rekonstruálták hárfaszerű ókori görög hangszer, az epigonion hangját – adta hírül a Múlt-kor történelmi portál.

Számítógépes játékok és oktatás nem túl régen még igen távoli területeknek tűntek. Manapság egyre többen ismerik fel pozitív egymásra hatásukat, így például az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa is támogatja a játékok oktatási célú használatát.

A szakma veteránjai szerint az üzleti tapasztalat nem tanítható meg. Egy uniós projekt résztvevői másként látják, s igazukat bizonyítandó játékot fejlesztettek, melynek résztvevői a valóságban kamatoztatható kereskedelmi ismeretekre tesznek szert.

Egy amerikai diák olyan rendszert dolgozott ki, amely a hurrikánok haladási irányát figyelembe véve kiürítési tervet készít az ország egyes régióira. A program segítségével hatékonyan el lehet kerülni a több napos közlekedési dugókat az autópályákon.

Ősi falfestmények rekonstrukciója hosszú évtizedekig eltarthat. A kép töredékről töredékre történő összerakása aprólékos, idegőrlő munka. Az ezt végző régészek tevékenységét eddig is segítették számítógépek, egy új rendszer viszont forradalmasíthatja a kutatásokat.

A tervezésre szánt virtuális- és bővítettvalóság-technológiák eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a bíztató kísérletek csak szűk körben hasznosultak. Egy nemrég lezárult európai uniós projekt rendszere jelentheti az áttörést.

A mesterségesélet-kutatások fontos szerepet játszanak bonyolult organizmusok létrejöttének és fejlődésének jobb megértésében, illetve segítenek az ezekben a folyamatokban kulcsfontosságú, jelenleg azonban alig ismert vagy ismeretlen mechanizmusok feltárásában.

Nem olyan régen a közvélekedés haszontalan, a gyerekek fejlődésére veszélyek sokaságát jelentő időtöltésként bélyegezte meg a számítógépes játékokat. A legújabb kutatások épp az ellenkezőjét bizonyítják: unalmas tananyagot is könnyebb játszva elsajátítani.

2005-ös nyugállományba vonulásáig Sandra Day O’Connor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tagjaként az ország egyik legbefolyásosabb női közszereplőjének számított. Nemrég teljesen más területen, az oktatási játékok világában hallatott magáról.

Milyen folyamatok mennek végbe agyunk, szemünk és kezünk között, amikor például valamelyik szép nyári estén kiveszünk a jégszekrényből egy üveg sört? – teszi fel és igyekszik megválaszolni a kérdést Dinesh Pai, a Brit Columbia Egyetem kutatója.

Egy fejre szerelt mozgáskövetős kijelzővel amerikai kutatók egy térben tudják megjeleníteni a Second Life virtuális karaktereit és a valódi élet szereplőit. Fejünket mozgatva körbenézhetünk az alternatív valóságban, de a második élet avatárjait is életre kelthetjük a nappalinkban.

Google Earth és Google Sky után hamarosan jön a Föld hetvenegy százalékát hasonlóan feltérképező Google Ocean. Az óceánok és víz alatti világ 3D-s megjelenítése nehezebb, mert műholdképek nem állnak rendelkezésre. Oceanográfusok is bekapcsolódtak a munkába.

Az online virtuális világok népszerűségének növekedésével gyakoribbak a szerverek túlterheltségéből fakadó problémák. A folyamatosság a „hagyományos” kliens-szerver modell mellett peer-to-peer (p2) megoldásokkal, vagy a kettő kombinációjával is megoldható.

Az ókori Pompeii utcáin sétálunk. 79-et írunk, néhány órával a Vezúv kitörése előtt vagyunk. Semmi nem vetíti előre a közelgő katasztrófát. Az épületek és szobrok szépsége magával, az antikvitás hangulata ránk ragad. Nem félünk, hiszen tudjuk: szimulációban járunk.

Nő az érdeklődés az oktatási célú játékok iránt, amit az a trend is tanúsít, hogy a szakemberek a hagyományos egyszemélyes opusok mellett komoly potenciált látnak a több-résztvevősökben is. Élvezetesebbé teszik a tananyagot, jobban felkeltik a diákok figyelmét.

Nem találjuk a lakáskulcsot, bérletet, mobiltelefont… Gyakran dühöngünk a feledékenységünk által okozott kellemetlenségeken. Elménk kihagy, bőszen keresgélünk. Japán kutatók szerint nem kell, mert megteszi helyettünk egy mindenlátó Terminátor-pápaszem.

Az Egyesült Államok földön, vízen, levegőben egyaránt harcol a nemzetközi terrorizmus ellen. Sőt, valós terek mellett virtuális helyszíneken is folyik az ádáz háború. A világháló különböző bugyraiba beszüremkedő gonoszt ezúttal a szintetikus világokból igyekeznek kigolyózni.

Hogyan készüljünk fel a felkészülhetetlenre? Az adatbányászatot és a gépi tanulást összekombináló, egyelőre gyerekcipőben járó meglepetés-modellezés nemcsak munkánkat teheti hatékonyabbá, hanem nem-kívánt események előrejelzésével sokat segíthet azok kezelésében.

A virtuálisvalóság-technológiák látványosan fejlődtek az utóbbi másfél évtizedben, ám a kutatások főcsapása még ma is a számítógépes grafika által támogatott vizuális (és kisebb mértékben az akusztikus) érzékelés. A tapintásról mintha megfeledkeztek volna.

Egy amerikai kísérlet tanúsága szerint autista gyerekek könnyebben lépnek kapcsolatba avatárokkal játék közben, mint a többi gyerekkel. A virtuális játszótársak hosszútávon is segíthetik őket a szociális készségek elsajátításában.

A konzolokat veszik, mint a cukrot, egy-egy új játék elképesztő eladási mutatókkal bír, emelkedik az átlagfelhasználó életkora, azaz hiába kongatják a vészharangokat, hiába száguldunk megállíthatatlanul egy kisebb gazdasági válság felé, a játékipar él és virul.

A Himalája vízválasztóit felettébb bonyolult modellezni: a folyamat túl összetett, a topográfia változatos, a termőföld mezőgazdasági célú átalakítása gyakorlatilag komolyabb terv nélkül megy végbe. Egy új technika viszont meglepően sikeresnek ígérkezik.

A Madridi Műszaki Egyetem Vorest szimulátorával erdők fejlődését – fák növekedését, környezetük változását – tanulmányozhatjuk. Olyan kérdésekre kapunk választ, hogy mekkora tér jut nekik légben-földben, mennyire terjedhet ki lombkoronájuk, gyökérzetük.

A világhálót a jó keresők tették könnyen kezelhetővé. Általában néhány kattintás, és máris rátalálunk, amire vágyunk. A Second Life-ot működtető Linden Lab ugyanezt akarja elérni. De a 3D-s megjelenítések útvesztőiben nehezebb kutakodni, mint szöveges dokumentumok között.

Chicagót bioterrorista támadás éri, a halottak száma milliós nagyságrendű. Negyvennyolc óránk van a helyzet kezelésére: megfelelő mennyiségű gépjármű beszerzésére, a halottak elszállítására, mozgó elsősegélynyújtó helyek felállítására. Hogyan tegyük?

A napokban rendezték meg egy trópusi szigeten a második virtuális állásbörzét. A rendezvényen olyan óriásvállalatok kerestek IT pozíciókra pályakezdő munkatársakat, mint a Microsoft, a HP vagy T-mobile.

A csodálatos tájhoz, mesebeli hegyhez-völgyhöz, aprólékosan kidolgozott városképhez már csak a grafikához méltó karakterek hiányoztak. Ostoba ellenségeink jelentették a játéktervezés Achilles-ínját. Eddig. Mert változik a helyzet, nehezebb lelőni őket.

A Zágrábi Egyetemen a virtuálisvalóság terápiát és a biofeedback-et ötvözték annak érdekében, hogy a háborús traumákon átesett személyeken segítsenek. A kezelés során a páciens testi jeleihez adaptálódva dönti el a rendszer, hogy milyen szituációkat jelenítsen meg.

A Second Life és a hasonló online univerzumok, játékok egyfajta mesterségesintelligencia-inkubátor szerepet kezdenek betölteni: sok karaktert MI-program irányít, és dönti el, miként reagáljanak különböző szituációkban. Minél eszesebbek, annál izgalmasabb az interakció.

Miért érdekes egy játék, ha véletlenszerűen nyomogatjuk a gombokat a győzelem reményében, vagy ha vakon követjük az unalmas használati utasításokat? A kívülálló számára igencsak céltalannak tűnnek az efféle szórakozások. És ha maga a gép játszik?

A videojátékok hatvan éves és leszármazottaik – számítógép-, konzol-, világháló-alapú változatok, valamint a virtuális a világok – lényegesen rövidebb sikertörténete jelentősen befolyásolja posztmodern társadalmunkat. Megdőlni látszanak a velük kapcsolatos mítoszok.

Hogyan alakul át egy-egy nagyváros, például Atlanta? Miként kövessük nyomon a változásokat? Időutazás a múltba, majd vissza a mába? A különböző képgyűjteményeket négydimenziós látvánnyá gyúró 4D Cities szoftver valami ilyesmire, egyfajta virtuális történelmi túrára hív.

Lassan már két évtizede ugyanaz a játéktervezés Szent Grálja: miként hozhatók létre intelligensnek tűnő, élethű karakterek? A jelenlegiek hiába eszesebbek, ügyesebbek elődjeiknél, kellő rutinnal, cselekedet- és mozgásmintáik kiismerése után könnyen legyőzhetők.

A tolószékben ülő, nyaktól lefelé mozgásképtelen férfi azt a feladatot kapja, hogy jusson el az utca végére. Három ponton kell megállnia, ahol avatárokkal találkozik: az egyik bemutatkozik neki, a másik köszönti, a harmadiknak nekimegy. A negyedik elbúcsúzik tőle.

Az oktatásban, az alap- és az alkalmazott kutatásokban egyaránt hasznosítható, valódi három dimenziós térhatást biztosító sztereoszkópikus berendezést mutattak be az ELTE Vizualizációs Centrumában.

Walter Veltroni, római polgármester részvételével nyitották meg a késő császárkori világváros szimulációját. A tíz éve megkezdett projekt látványos antik világa nemzetközi gárda, régészek, építészek és számítástudományi szakemberek együttes munkája. Róma újraszületett.

A gombamód szaporodó közösségi hálózatok, a Google Earth típusú szolgáltatások, az egyre népszerűbb online játékok és virtuális világok hatásaként hamarosan komplex 3D-s web-környezetekben töltjük időnk jelentős részét. Ott vásárolunk, ott kommunikálunk.

Virtuális és élő színészek találkoznak. Az orlandoi és a kanadai művészek ki sem mozdulnak távoli otthonukból, mégis az Illinois Egyetem előadótermében játszanak. Az észak-amerikai felsőoktatási intézmény kísérlete újabb szép példája csúcstechnológia és művészetek találkozásának.

Az egyik régi Star Trek epizód kezdőjelenetében az űrutasok régen halott tudósok életnagyságú 3D-s másaival beszélgettek. Annyira hitelesnek tűntek, mintha eredeti mivoltukban lettek volna ott. Amerikai kutatók hasonló virtuálisvalóság-technológián dolgoznak.

San Franciscóban a múlt héten rendezték meg az éves Játékfejlesztők Konferenciáját. A látogatók száma minden eddigi rekordot megdöntött, tizenháromezren vettek részt rajta. Mesterséges intelligencia, filmes képminőség, mobil játékok voltak a slágertémák.