Az érzelmi számítások, mélyen ülő szemekkel vagy szikrázó tekintettel humán partnerére meredő avatárok fejlesztése lassan másfél évtizede kedvelt kutatási terület. Az ember-gép interakcióba emocionális jegyeket becsempésző robotoké is…

Egyes tárgyak mozdíthatók, mások nem. Egy labdát rá lehet tenni egy ládára, ládákat viszont nem dúcolunk alá labdákkal. Ezekre a környezettel kapcsolatos információkra már egyéves gyerekek is gyorsan rájönnek. Ők igen, robotoknak azonban óriási kihívás.

Robot porszívózza a lakást, nyírja a füvet, fejti a szenet, operál a műtőasztalon, köszönt a recepción. Szép új világ? Valószínűleg, hiszen 10-15 éven belül a hétköznapok meghatározó tényezői lesznek. Hogyan készüljön fel az európai robotipar a jövőre?

A Tokiótól északkeletre fekvő Chiba tűzoltósága szeptemberben teszteli a japán csúcstechnológia egyik új ígéretét, Quince-t, a természeti katasztrófa, terrortámadás sújtotta helyszíneken, romok között túlélők után kutató, tankformájú robotot.

A Ranger névre hallgató fura küllemű nyakigláb robot július 6-án valamivel több, mint 23 kilométert (14,3 mérföldet) gyalogolt nagyjából 11 óra leforgása alatt, és a tekintélyparancsoló eredménnyel rögvest nem-hivatalos világcsúcsot állított fel.

Napfényes nyári reggel, pacsirták dalolnak, de éneküket elnyomja a szemeteskocsi zaja. Már ahol, mert sok település történelmi központjába el sem jut, ott a lakók maguk gondoskodnak a hulladékról. Hacsak robotok nem vállalják fel helyettük.

„Butij pimo lupuma” – mondjuk majd pár év múlva a mellettünk sertepertélő házirobotnak, mire kézbe veszi a mosóporos flakont, mert szó szerint erre utasítottuk, és a gép érti az elhangzottakat. Legalábbis, ha valóra válnak egy új interakciós nyelvet fejlesztők tervei.

Jövőkutatók és informatikusok évek óta prognosztizálják, hogy a számítástudomány talán legnagyobb dobása a robotok hatásában csak a PC-k és a mobil internet tömeges elterjedéséhez fogható térhódítása lesz. A mikorról megoszlanak a vélemények.

Mit tanulhatunk a Nexi névre hallgató, tágra nyílt szemű, beszélő robottól a bizalomról? Egy interdiszciplináris – robotfejlesztőből, közgazdászból, pszichológusokból álló – amerikai kutatócsoport szerint sokkal többet, mint elsőre gondolnánk.

Az amerikai strandokon már idén bevetik EMILY-t, a vizimentő robotot. A szerkezet szonárjaival automatikusan felismeri a fuldoklókat és a segítségükre siet. Beépített hangszóróin keresztül a mentők kommunikálhatnak is fuldoklóval.

A Dél-kaliforniai Egyetem kutatói gyerekterápiában résztvevő roboton dolgoznak. A gép természetesen nem fogja helyettesíteni a humán szakértőket, de komoly segítséget nyújthat az autizmus jobb megértésében, gyerekek szocializációjában.

Június 19-25. között, Szingapúrban rendezik az idei robot-világbajnokságot, a RoboCup 2010-et. Az egyik legérdekesebb újításnak a nagyhírű Carnegie Mellon Egyetem fizika-alapú tervező algoritmusa tűnik, amely lehetővé teszi a cselezést.

A robotok mozgásával foglalkozó kutatások főként kísérletezésen és megérzésen alapulnak, viszont, egy szinttel visszalépve, a mechanikus rendszer alapvető dinamikáját elemezve, könnyebb megállapítani, valójában milyen viselkedésre képes az adott gép.

A Deepwater Horizon katasztrófája óta a BP és az Egyesült Államok hatóságai a legkülönbözőbb technológiai eszközökkel próbálják útját állni a kiömlő olajnak. Többek között tucatnyi robot dolgozik a mélyben, hogy elzárja a megfelelő csapokat.

Robotika és az intelligens otthon koncepciója, a környezet-intelligencia kapcsolódik össze egy európai uniós projektben. A két kutatási terület szintézise azt a célt szolgálja, hogy idős személyek minél tovább élhessenek megszokott környezetükben.

Egy uniós projekt keretében fejlesztési stádiumban, annak is a kezdetén lévő 3D-s szenzor lehetővé fogja tenni, hogy a robotok környezetüket természetesebb, „emberibb” módon figyeljék meg. Az újítás több alkalmazási területen játszhat fontos szerepet.

A múlt héten bemutatott japán androidnő megszólalásig – és talán még azon túl is – hasonlít az eredeti modellre. Tervezője szerint a nézőknek öt-tíz másodperc szükséges ahhoz, hogy rájöjjenek: nem ember, hanem gép mosolyog és nevet rájuk.

A többek között robotplatformból, hordozható állapotmonitorozó szerkezetből és okos szenzorokból álló rendszer idős személyek önálló otthoni életét fogja támogatni. Figyelme a vérnyomástól a helyes táprendig, szinte mindenre kiterjed.

Már Afganisztánban szolgál az a 100 robot, amit a Brit Hadsereg rendelt meg bombakeresõ feladatokra. Az alig 4 kilós szerkezet akár a tengerészgyalogosok a hátizsákjában is elfér, így nagyon könnyen bevethetõ valamilyen gyanús tárgy észlelése esetén.

A lézer navigációs rendszerrel, hangszenzorokkal és fejlett sztereó kameraszemmel felszerelt robot végigmegy az egyetemi épület folyosóján, kezében becsomagolt harapnivalókat tart, majd egy irodaszobához érve, megkérdezi, ott van-e a címzett.

Egy orosz cég robotokat vetne be a szomáliai kalózok ellen. A rendszer alkalmazásánál a hajók tatjára körbe vízágyukat és szenzorokat szerelnek fel, amik automatikusan detektálják a kalózok motorcsónakjainak közeledését és össztüzet zúdítanak rájuk.

A robotok csak akkor tudnak ismeretlen környezetben autonóm módon cselekedni, ha képesek lesznek megválaszolni az olyan kérdéseket, mint például: „milyen a világ, mire hasonlít? Hol vagyok?” Egy uniós projekt sokat segíthet a válaszadásban.

Egy amerikai cég robotporszívója először feltérképezi a szobát, és csak ezután lát neki a szisztematikus takarításnak. Az új technológia segítségével sokkal hatékonyabban és gyorsabban végzi el munkáját, mint a többi robot-takarítógép.

A fogyókúrát egyszerű elkezdeni, de nehéz tartani magunkat a szigorú diétához. Ebben nyújt segítséget Autom, az interaktív robot-asszisztens, aki segít kalóriabevitelünket monitorozni és mindig van hozzák egy biztató szava.

Különleges installációt csodálhat év végéig New Yorkban a nagyérdemű: svájci alkotópáros tervei alapján és távirányításával téglafalat épített egy ipari robot. A járókelők megelégedésére egész októbert (5-27.) átdolgozta a célra kijelölt járdaszigeten.

Az ember társasági lény, a robotok annál kevésbé. Ugyan miért lennének azok? Mert hiába a sci-fik érző géplényei, C-3PO egy álom, a valóság viszont hideg fémkonstrukciókból áll. Vajon mit fejez ki a tekintetük? Ezt vizsgálták a Georgia Tech kutatói.

A biológia által inspirált számítástudomány, természeti mintákat követő robotika új csúcsdarabja, a fekete szellemnek is nevezett amazóniai késhalat utánzó Gymnobot, a Bath Egyetem Óceántechnológiai Laboratóriumából készül a mélyvízbe, s ott alámerülni.

A minden eddigi humanoidnál emberibb Eccerobot tervezői csontjaink, izmaink, ínjaink mechanizmusait, egymáshoz való kapcsolódást igyekeznek utánozni. Gépüket anatómiánk alapján készítik, nemcsak formájában, de működésében is emlékeztet ránk.

Japán kutatók olyan hajtogató robotot készítettek, amit egy képsorozat elkészítésével lehet tanítani. A robot értelmezi az egyes fázisokat és ez alapján hajtja végre a cselekvéssort.

Egy japán cég, olyan robotot fejlesztett ki, ami speciális képességei segítségével betegeket emel fel és helyez át ágyból kerekesszékbe. A robotot egy ápoló irányíthatja hanggal illetve kézmozdulatok segítségével.

Egy izraeli egyetemen olyan robotot építettek, mely lábaiból zsinóron függő tapadókorongokat tud kilőni. Pókfonalai segítségével függeszkedve akár bonyolult visszahajló felületeken, vagy alagutakban is képes mozogni.

Valaha csak futószalag melletti munkákra tartották jónak őket. Ma már egyre több területen számolnak velük. Bill Gates szerint a robotikáé a jövő; az iparág körülbelül ott tart, ahol harminc éve a számítógépgyártás. Az újabb nagy áttörés az egészségügyben várható.

Hogyan működik a rovaragy, át lehet-e programozni speciális feladatok végrehajtására? Kivitelezhetők-e rovar-gép hibridek? Képesek leszünk létrehozni hasonló robotagyat? A sci-fi kérdésekre egy tokiói laboratórium valódi kísérletei igyekeznek válaszolni.

A Grazban megrendezett RoboCup már nem csak robotfutball-világbajnokság. A RoboRescue és a Robocup@Home ligák katasztrófa elhárításra illetve háztartási robotikai fejlesztésekre fókuszálnak.

Még sosem rendeztek ennyire közel Magyarországhoz Robotfoci Világbajnokságot. A grazi RoboCup futballeseményiről helyszíni tudósítónk, Szabó Richárd készített összefoglalót.

Pár napja kezdődött a robotfoci világbajnokság, a RoboCup Grácban. Közel 400 csapat 2000 robottal képviselteti magát a neves megmérettetésen. A legtöbb nevezés meglepő módon Iránból érkezett, ami 50 csapattal vesz részt a versenyen.

Két londoni formatervező szerint humanoidok, sci-fibe illő szerkezetek helyett sokkal nagyobb szükség lenne a környezetből nem kilógó, hanem ahhoz kifejezetten passzoló, például berendezési tárgyként funkcionáló robotokra. Munkáik ezt a koncepciót illusztrálják.

Tíz-húsz év múlva a robotok ugyanolyan fontos szerepet töltenek be a társadalomban, mint ma a számítógépek. Mindennapos segítőinkké válnak, az élet elképzelhetetlen lesz nélkülük. A jövő masináinak egyik előhírnöke a kaliforniai Willow Garage PR2-je.

A drónok az elmúlt évek egyik legnépszerűbb fejlesztési irányát jelentő ember nélküli légi járművek (UAV-k) kategóriába tartozó robotszerkezetek. Katonai műveleteknél felettébb hasznosnak bizonyultak. Úgy tűnik, hamarosan nemcsak hadászati célokat fognak szolgálni.

Két évtized múlva a robotok ugyanolyan fontos szerepet tölthetnek be a fejlett társadalmak mindennapjaiban, mint ma a számítógépek. A szakterületben óriási a potenciál. Érdekesség, hogy a hagyományos erőviszonyok átrendeződni látszanak.

Csúszómászó, horizontálisan és vertikálisan is ügyesen mozgó, urbánus közegben tájékozódó masinák ejtették ámulatba a japán Kobéban május 12-17. között rendezett konferencia résztvevőit, bizonyítván, hogy mobilitás és autonómia még hangsúlyosabbak lesznek a közeljövőben.

Abu Ali Al-Hussayn Ibn Sina, a középkori perzsa polihisztor megihlette a robotikát: az Egyesült Arab Emírségek Egyetemének Interaktív Robotika és Médialaboratóriumában (IRML) cseperedő gépet róla nevezték el. Még Facebook oldala is van!

A közeljövő otthonaiban, közösségi tereiben elszaporodnak a robotok. Ahhoz, hogy tényleg hasznukat vegyük, s ne csak díszek legyenek, viszonylag értelmesen kell reagálniuk cselekedeteinkre, s az ember számára érthető módon kell viselkedniük.

Japán kutatók a gyümölcsök, növények kézi betakarítását megkönnyítő robotruhát fejlesztettek. Az exoskeleton-szerű szerkezetet elsősorban a szigetország szűkülő farmgazdaságait működtető idősödő gazdáknak szánják.

Takanori Shibata, japán fejlesztő hosszú évek óta dolgozik terápiás célokra szánt robotján. Először az évtized elején mutatták be, legújabb változata a Las Vegas-i CES-en hódított. Mintha valódi fókát látnánk, csakhogy ő nem éhezik halakra.

Egyre több szakértő véli úgy, hogy polcokat feltöltő, nehéz árukat mozgató vagy takarítómunkát végző robotok sokkal reprezentatívabb képviselői napjaink mesterségesintelligencia-kutatásának, mint a még mindig sci-fiszerű humanoidok.

Kiindulva a DARPA robotversenyek példájából, máshol is szerveznek hasonlókat. Az Egyesült Királyság augusztusi Grand Challenge-ét követően, a délkelet-ázsiai miniállam, Szingapúr nagyvárosi hadviselésre alkalmas katonai botjai mérettettek meg.

David Hanson androidfejei – Einstein, Philip K. Dick, Zeno, Alice és a többiek – hamar világhírűvé váltak. Jelenleg egy általa tervezett robotfőt próbálnak angol kutatók még élethűbbé tenni. Az utánzat sikeresnek tűnik, Jules megtévesztően emberi grimaszokat vág.

Nemrég fejeződött be Japánban a világ egyik legjelentősebb robot kiállítása. A seregszemlén rengeteg humanoid házikedvencet láthattak az érdeklődők. Az egyik robot saját blogot vezet, rövid videókat tölt fel és válaszol a kommentekre.

Az öreg kontinens világelső az ipari robotok fejlesztésében, otthoni alkalmazásra szánt gépek azonban főként Távol-Keletről és Észak-Amerikából indulnak hódító útjukra. Mi kell a felzárkózáshoz, hogyan kivitelezhető fejlesztők és gyártók együttműködése?

Asimov híres robottörvényeit sokan megmosolyogják, és szinte senki nem fejleszt gépeket ezek szellemében. Európai kutatók egy csoportja szakított a trenddel, s „törvénytisztelő” robotok létrehozását támogató megoldásokat dolgoztak ki.

A robotoknak nincsenek érzelmeik, viszont képesek észlelni az emberét, és reagálnak is rá. Legalábbis egy amerikai tanulmány és a kapcsolódó fejlesztés szerint. A gépek sajátos humán érzelmi jegyeket, tudatos és öntudatlan viselkedési fogódzókat detektálnak.

A Reading Egyetem (a „cyborg” Kevin Warwick nevével fémjelzett) Kibernetikai Intelligencia Kutatócsoportjának augusztusban bemutatott Gordonja az első olyan robot a világon, amelyet élő – patkány-idegsejtekből tenyésztett – agyszövetek irányítanak.

A gépgyerek szemmel láthatóan örül, ha simogatják. Egy másik árgus tekintettel követi lépteinket, és kifejezetten fenyegetően néz. A londoni Tudomány Múzeum Antenna Galériájának közönsége emberi érzelmekre reagáló robotokat csodálhatott a múlt héten.

Amerikai és távol-keleti kollégáikhoz hasonlóan, európai robotikusok, idegkutatók is emberszerű géppel kísérleteznek. Az egyik nagyszabású projekt keretében kart és kezet fejlesztettek, melyeket remélhetőleg hamarosan szilíciumagy fog vezérelni.

A robotikai fejlesztések egyik ígéretes irányát az alakváltoztató gépek jelentik. Egy másik lehetőség biológiai anyagok használata a megszokott szintetikusak helyett. Az amerikai Tufts Egyetem kutatói a két koncepciót igyekeznek közös nevezőre hozni.

Ha azt akarjuk, hogy a robotok hasznosan tevékenykedjenek otthonainkban, és ne csak díszek legyenek, meg kell tanulniuk alkalmazkodni a szokatlan, strukturálatlan környezethez, el kell sajátítaniuk, miként használjanak korábban nem látott tárgyakat.

Szeptemberben tíz csapat robotvitorlásai vágnak neki az Atlanti-óceánnak. A hajók Portugáliából indulnak és minden külső irányítás, vagy beavatkozás nélkül kell átszelniük a nagy vizet kizárólag a szél hajtóerejét hasznosítva.

Miért csökken oly drasztikusan bolygónk jéggel borított területe? A klimatológiai-ökológiai kérdést sokan sokféleképpen, főként műholdas adatokra támaszkodva válaszolják meg. Csakhogy ezek az adatok mégsem annyira pontosak, mint a terepen gyűjtöttek.

Az ember-gép interakció hatékonyságát fokozó fejlesztések során a kutatók az érzékszervek közül elsősorban a szemre és a fülre, látásra és hallásra összpontosítanak. A szórványos kísérletek ellenére, a tapintással még mindig nagyon kevesen foglalkoznak.

Mongúz-robot vegyes párost vetettek be a Sri Lanka-i taposóaknák felkutatásában. A robot úgy irányítja a hozzá rögzített állatot, hogy az remek szaglása segítségével alaposan fel tudja térképezni az adott területet.

A robotikai fejlesztések egyik élenjárója, az MIT újabb érdekes példánnyal, kisgyerek-méretű, műanyag fejet és motorkerékpárt „egyesítő” modern kentaurformával, a reakcióiban érzelmeket is kifejező Nexivel igyekszik javítani az ember-gép kommunikáció minőségén.

Brit kutatók Da Vincit, a legfejlettebb sebészrobotot tökéletesítik. Szoftverük lehetővé teszi, hogy a műtőorvos, számítógép előtt ülve, szemmel irányítsa a mechanikus karok mozgását a beteg testében. Az operációk gyorsabb lesznek, kevesebb fájdalommal járnak.

Az angliai Plymouth Egyetem által vezetett konzorcium kutatói nagy fába vágták fejszéjüket: négy éves projekt keretében beszélni tanítják az iCub nevű, egy méter magas humanoidot. A méret nem véletlen – úgy állnak hozzá, mintha kétéves gyerek lenne.

Izgalmas oktatási célú robotépítő verseny indul márciusban. Az induló csapatok feladata a mindennapi életet, munkát vagy hobbit segítő robot megépítése a LEGO Mindstorms NXT robotépítő készletét felhasználval.

A meccset robotbíró vezeti, az őssejt-kutatás eredményeként kisebb sérülések a helyszínen azonnal kezelhetők, az edzőt számítógépek segítik, megmondják neki, kinél szakad el a cérna, s kap piros lapot. Sci-fi? Egyelőre igen, de 2023-ban már aligha.

„Örömmel láttuk, még nagyobb örömmel látnánk viszont az őszi tanévkezdéskor” – talán nem pontosan ezekkel a szavakkal, de valami hasonlóval búcsúzik a Toledo Egyetem (Ohio állam) majdani hallgatóitól a Csillagok háborúja R2-D2-jára emlékezető robot.

Sokan vélik úgy, hogy az infokommunikációs technológiák történetében a robotika széleskörű elterjedése lesz a következő nagy áttörés. Bill Gates a Microsoft alapítása és a PC-forradalom körüli időkkel von párhuzamot. Vajon mely gépek előlegezik robotjövőnket?

Predator és társai, az ember nélküli égjárók a katonai felhasználás mellett immáron a civil légi közlekedésben is szerepet kapnak. Egyelőre ugyan még ritkán, de a prognózisok szerint az évtizedfordulót követően jelenlétük fontos szabályozási kérdéssé válik.

A Roomba porszívó és néhány játék kivételével egyetlen robot sem vált népszerűvé az amerikai háztartásokban. Talán azért, mert nemcsak buták, hanem ügyetlenek is, például képtelenek megfogni tárgyakat. A Stanford Egyetemen változtatni akarnak az áldatlan állapoton.

November 21-én az észak-tokiói Hitachinaka kutatóközpontban mutatta be a mamutcég új, a kezdeti irodai alkalmazások után idővel idősgondozó szerepre szánt humanoid robotját, EMIEW 2-t, a 2005-ös EMIEW jóval alacsonyabb „kistestvér” változatát.

Egy amerikai kísérletben csecsemők és robotok együttes viselkedését figyelték meg. A megfelelően programozott gépekre a gyerekek hasonlóan reagáltak, mint egymásra. Simogatták őket, vigyáztak rájuk, sőt ha kifogyott az akkumulátoruk, be is takarták a robotot, jó éjszakát kívánva neki.

A Carnegie Mellon Egyetem csapata nyerte a városi robotautó versenyt. A "Boss" névre keresztelt kocsi ezúttal a sivatagi győztes stanfordi csapatot is megelőzte, így a Főnök kapta a kétmillió dollárt.

Míg a kései huszadik század meghatározó, életünk összes aspektusát átalakító technológiai jelensége a számítógépek elterjedése volt, addig a korai huszonegyediké a robotika térhódítása lesz. Mit hoz a robotjövő? Az előrejelzésekben prózai valóság és sci-fi álmok keverednek.

Az iRobot versenyén a résztvevőknek a Create nevű robothoz kellett ötletes alkalmazásokat kitalálniuk. Az R2D2-ra meglepően hasonlító győztes kreáció zenél, felkapcsolja a villanyt, irányítja a háztartási gépeket és meglocsolja a virágainkat is.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen idén is megrendezik a Robothadviselés konferenciát. A hazai robotkutatások mellett a 2007-es rendezvény az információbiztonság fő kérdéseit is vizsgálja.

Dél-Korea harmadik legnagyobb városa, a Szöultól kétszázötven kilométerre délre fekvő Daejon egyik általános iskolájában az angoltanár új kollégát mutatott be az elragadtatott nebulóknak: Tirot, a robotot. A gyerekek le se vették a szemüket róla.

Az angliai Daventryben mutatják be pénteken az első európai vezető nélküli autót. A EU CityMobil projektje keretében kifejlesztett járművet a kisváros bizonyos pontjain elhelyezett nyomógombokkal lehet majd hívni és csak meghatározott útvonalakon haladhat.

A Carnegie Mellon Egyetemen bemutatták Skarabeust, a négylábú holdjáró robotot. Jelen példa csak prototípus, és soha nem fog holdbéli tájakat járni. Rendeltetése, hogy az ottani terepre szükséges megoldásokat teszteljék és mutassák be rajta.

David Hanson, a különc robotfejlesztő menyasszonya, Albert Einstein és Philip K. Dick után, a japán populáris kultúrából merített: a legendás Astroboyról mintázta a napokban bemutatott legújabb androidját. Zeno jár, cseveg, érzelmeket nyilvánít.

Az apró robot a terepet tanulmányozza, hőforrások után kutat. Ha talál egyet, közelebb megy hozzá, részletesen megvizsgálja. Robbie 8 jól végzi dolgát: a keresésre és mentésre szakosodott gép saját kategóriájában első lett a júliusi atlantai RoboCup-on.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma 2008 nyarán rendezi meg a kéthetes Grand Challenge-et. Autonóm robotok és más csodagépek vesznek részt benne. A megmérettetés esélyesei a városi környezetben harcoló szárazföldi csapatokat hatékonyan támogató technológiák.

Japánban humorfesztivált rendeznek a szórakoztató robotok számára. A robotoknak nem kell sokáig sztendáppolniuk, csupán két percük lesz rá, hogy megnevettessék a nagyérdeműt. A japán humor nagyágyúiból álló zsűri október elején választja ki a 8 legjobb jelentkezőt, aki közönség előtt novemberben mérheti össze tudását.

Az apró termetű kétlábú RunBot fejlesztői merész célt tűztek ki maguk elé: arra törekednek, hogy az emberi mozgást utánzó gép a világ leggyorsabban sétáló robotja legyen. Másodpercenkénti három lábhossznál nagyobb sebességével alig marad el a leggyorsabb embertől.

Az Európai Űrügynökség olyan robotot tesztelt a napokban, mely a Nemzetközi Űrállomáson az asztronauták munkáját fogja segíteni a külső szerelési tevékenységek során. Eurobot egyelőre nem csavarozhat, de a munka végeztével három karjával ügyesen összeszedegeti a szerszámokat.

Egy dán projektben olyan autonóm mezőgazdasági robotot fejlesztenek, ami egy termőterületen automatikusan megtalálja a gyomnövényeket és eltávolítja azokat. A robotot használatával vissza kívánják szorítani a gyomírtószerek használatát a mezőgazdaságban.

Ha minden a tervek szerint valósul meg, 2013-ban európai robot indul a Marsra. A tizenhat és fél kilónyi, kutatási célt szolgáló eszközökkel felszerelt terepjáró az élet nyomait kutatja a vörös bolygón. Vizsgálódásai, mérései múltra és jelenre egyaránt kiterjednek.

Mi a közös a programozható robotlegóban és a Star Trek tudós androidjában, Data sorhajóhadnagyban? Nem sok. Talán csak annyi, hogy idén mindketten helyet kaptak a Carnegie Mellon Egyetem Robot Dicsőségcsarnokában.

A robotika egyik legnagyobb kihívása a navigáció. Egy amerikai kutatócsoport a tájékozódást nemcsak megkönnyítő, de fel is gyorsító módszert dolgozott ki. A gépek komplex környezetben, például ismeretlen épületek között is elboldogulnak.

A robotjogok Asimov óta közkedvelt téma. Csakhogy míg eleinte szigorúan a tudományos-fantasztikum kategóriájába tartozott, addig manapság egyre inkább fantasztikum nélküli tudományos vizsgálódások tárgya. De valóban itt tartunk?

Cog megtanult ismeretlen tárgyakat mozgatni. Kismet látogatóival lépett interakcióba. Domo, az MIT legújabb emberformájú robotja mindkettőre (és talán még többre is) képes. Fejlesztője szerint ő képviseli a humanoidok legújabb generációját.

A parányi robot bugyuta kiscsibére hasonlít. Felcsendül a zene, a bébiarcú masina követi a ritmust. Úgy táncol, mintha érezné a muzsikát. Fejlesztői szerint az ütemekre történő mozgás közvetlenebbé, természetesebbé teszi az ember-gép interakciót.

A gép feje egy monitor, arca LCD kijelző. Különös szerkezet: „nyakát” aktuátorok mozgatják fel-le, előre-hátra, jobbról balra. A felhasználó mozdulatait kamera követi nyomon, a robot-számítógép mindenkori testtartásunk függvényében reagál.

Kamerákkal felszerelkezett ornitológusok gyakran hiába töltenek el hosszú órákat madarakra, például az 1944 óta kihaltnak hitt királyharkályra várva. Munkájukat hamarosan robotok teszik könnyebbé, sőt, idővel akár a gépek maguk is elvégezhetik a feladatot.

Igencsak közhelyesen hangzik, ám még mindig igaz, hogy a robotika az egyik legdinamikusabban fejlődő infokommunikációs technológia. Mindannyiunk képzeletét megragadja, filozófiai diskurzusok tárgya. De akarunk-e tényleg intelligens, személyiséggel bíró gépeket?

A Szingapúri Katonai Tudományos- és Kutatóügynökség 1 millió szingapúri dollárt ajánlott fel annak a kutatócsoportnak, aki először fejleszt ki utcai harcokban bevethető robotot. A gépnek be kell tudni hatolnia ismeretlen épületekbe, és ott autonóm módon kell megkeresnie a kívánt személyeket vagy tárgyakat.

Egyelőre még nincs leáldozóban a kőműves-szakma, ám a gyártás sok területéhez hasonlóan, az automatizáció az építőipart sem kerüli el: amerikai és angol kutatók házakat elképesztő gyorsasággal felhúzó robotokon dolgoznak. Az első lakásprototípus áprilisra lesz kész.

Még jó ideig várhatunk arra, hogy környezetünk gépei mechanikus segítőkből értelmes társakká lényegülnek át. Ugyan a mesterségesintelligencia-kutatás leglátványosabb területe, a robotika sem kecsegtet hasonlóval, 2006 mégis a fontos változások esztendőjeként kerül be az annalesekbe.

Egyre több szakember gondolja, hogy az infokommunikációs technológiák történetének következő „nagy dobása” a robotika áttörése lesz. A terület jelenlegi állapotát a hetvenes-nyolcvanas évek személyi számítógépiparához hasonlítják. Legutoljára a Microsoft alapítója fejtette ki véleményét.

Az egyik japán kórházban kerekeken mozgó, macskaarcú robot fogadja a látogatókat. Köszönti és elirányítja őket, ha nem tudják, merre menjenek. És ez még csak a kezdet. A két órára 890 dollárért (690 euró) bérelhető Ubiko decemberben például mobiltelefonokat is fog árulni.