A londoni Royal College of Art kutató-tervezője, James Auger és munkatársa, Jimmy Loizeau a környezethez ugyan tökéletesen illeszkedő, más szempontból viszont igencsak meghökkentő robotokat fejlesztettek: részben húsevő növényekről mintázott szerkezeteik (óra, kávézó asztal, lámpaernyő, légyfogó) kártékony állatokat, például legyeket és egereket fogyasztanak jó étvággyal.
Auger szerint hasznosak, szórakoztatnak. Érzékelik a környezetet, mechanikus mozgórészekből állnak, alapvető szolgáltatásokat nyújtanak gazdáiknak – megmondják az időt, bevilágítják a helyiséget. Mint egy hétköznapi óra, vagy egy lámpa.
De hogyan lesznek húsra éhesek? Mi váltja ki belőlük, s mi célt szolgál, hogy legyeket és egereket rágcsálnak?
A két tervező a bristoli Nyugat-Anglia Egyetem Robot Laboratóriumának munkáiból merített ihletet: az emberi segítség nélkül is túlélő, veszélyes környezetekre és küldetésekre tervezett EcoBot II-nek saját energiát kell generálnia.
Ehhez legyeket kapdos el, amelyeket energiát termelő speciális belső reaktorcellákban, nyolc, mikrobákkal működtetett üzemanyagcellában (microbial fuel cell, MFC) emészt meg. Emberi ürülékből összekutyult valamit használ csaliként (Auger és Loizeau változtattak ezen). A légy „bekapja a horgot”, az MFC-k kivonatolják a tetemből az energiatermeléshez szükséges cukrot a rovar külső vázát alkotó kitinből. Az egész a mikrobák vegyi anyagok oxidálódásánál tapasztalható szabad elektron- és hidrogénion-termelésén alapul. Elektronikus rendszerek az elektronok – ionokkal való újraegyesülésük előtt – külső áramkör felé irányításával láthatók el energiával. (A Nyugat-Anglia Egyetemen légyevő gépek mellett, planktonfogyasztó tengeri robotokat szintén terveznek. Az elméleti alapokat mindenesetre kidolgozták már.)
„Mihelyst egy ragadozó robot van a szobában, több lehetőség nyílik” – elmélkedik Auger. – „Az ablak körül repkedő légy hirtelen egy élő életjáték szereplőjévé válik. A nézők fele azért drukkol, hogy a robot felé szálljon, másik felük pedig azért, hogy megmeneküljön.”
A bútorgépek energiaellátás terén egyelőre nem önállóak, de tervezőik bíznak benne, hogy hamarosan azok lesznek. És akkor elmehet az áram, összeomolhat a rendszer, széteshet a hálózat, a Homo sapiens eltűnhet, a robotok mindaddig túlélnek, amíg környezetük utolsó legyét meg nem emésztették.
(kf)
