Vannak olyan személyek, akik egy súlyos agyi sérülés következtében un. bezártságszindrómában szenvednek. Ebben az állapotban teljesen tudatuknál vannak a betegek, csak nem tudnak sem mozogni, sem kommunikálni. Erre a problémára jelenthet egyfajta megoldást a Bostoni Egyetem Beszéd Laboratóriumának és a - szintén amerikai - Neural Signals cégnek a közös projektje.

A kutatócsoport egy olyan agy-számítógép interfészt (BCI, Brain Computer Interface) hozott létre, ami az agyba ültetett elektródák és egy FM rádióadó segítségével kivezeti az agy beszédközpontjából az elektromos jeleket egy számítógépre. A betegnek lejátszanak egy hangot, és arra kérik, hogy gondoljon ennek a hangnak a kimondására. A hangra való koncentrálás alatt a számítógép feldolgozza a páciens agyi aktivitásának jeleit és egy beszédszintetizátor segítségével „kimondja” mire gondol a beteg.

A kutatás egyelőre még gyerekcipőben jár, hisz nehezen hozzáférhetősége miatt a beszédképzésben résztvevő mélyebb agyi struktúrák működése sem tisztázott még teljesen a tudomány számára. Jelenleg 2-3 beépített elektródával kísérleteznek a kutatók és már ezzel is igen szép eredményeket értek el a magánhangzók kimondása terén.

A jövőben akár 32 elektródát is beültetnének a páciensekbe, így a bonyolultabb száj- és nyelvmozgásokat is ki tudnák olvasni a személyek agyából. Ez elvezethet a mássalhangzók, és azokon keresztül a teljesértékű emberi beszéd reprodukciójához.

Laufer