Elvileg semmi akadálya, hogy hamarosan törpe helikopterek, okos tengeralattjárók és bányászrobotok végezzék Ausztráliában a túlzottan megerőltető és a veszélyes munkákat. Legalábbis az ország egyik vezető szakembere, Hugh F Durrant-Whyte szerint.

A kissé fellengzős „komoly” címke (serious games) a játékok eredeti rendeltetésen túlmutató, oktatási, képzési, rehabilitációs stb. alkalmazásaira vonatkozik. A terület legjelesebb képviselője a kaliforniai Santa Cruz Egyetemen dolgozó Michael Mateas.

A második világháborút követő évtizedek baby boom generációja és az 1965-1976 közötti x-generáció mellett egyre fontosabb szerephez jut az 1977-1997 között született netnemzedék. Ha megértjük őket, megértjük a jövőt is – hirdeti Don Tapscott, web 2.0 guru.

A Pennsylvania Egyetem kutatója a robotokat olyan emberszerű észlelési, viselkedési adottságokkal igyekszik ellátni, melyek csak akkor kivitelezhetők, ha jobban értjük élő rendszerek információfeldolgozását, és ha ezt az ismeretet adaptálni tudjuk gépi környezetre.

A Google és a Nasa együtt alapított futurológiai egyetemet a Szilícium-völgyben. A világhírű jövőkutató, Ray Kurzweil elméletéről elnevezett intézményben néhány hetes oktatásban vehetnek részt azok, akik fel akarnak készülni a gyorsuló technológiai fejlődésre.

Doug Engelbart a számítástudomány egyik nagy úttörője: az egér, a hiperlinkek, az interaktív számítások, a számítógéppel végzett közös munka mind az ő nevéhez fűződnek; ráadásul forradalmi gondolatait egyetlen előadás során prezentálta a január 24-én 84. életévét betöltő tudós.

Mitől jó egy weboldal? Mi kell ahhoz, hogy a felhasználók mindent könnyedén megtaláljanak a szájton? Ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat olvasmányos és szórakoztató formában Steve Krug nemrégiben megjelent sikerkönyvéből.

A számítógépes játék a XXI. század művészete; ugyanolyan dinamikusan fejlődik, mint száz éve a film. A párhuzamnál maradva: a nagy áttörést egy Orson Welles kaliberű géniusztól várják. Vajon a Spore-alkotó Will Wright ez a géniusz, a játék Orson Welles-e?

Az első működő számítógép a második világháborút követően állt munkába, hasonló rendeltetésű szerkezetekkel azonban már az ókorban is kísérleteztek. A leghíresebbel, az Antikhyterai Gépezettel kapcsolatos új kutatásokról nemrég számolt be a Nature.

Az emberi elme felépítését és működési mechanizmusait vizsgáló kognitív tudomány napjaink egyik legnépszerűbb kutatási területe. Az angliai Sussex Egyetemen dolgozó Margaret Boden kétkötetes munkája a témakör eddigi legalaposabb áttekintése.

Hatvan év után újra munkában a második világháború egyik leghíresebb masinája, a német kódokat feltörő brit Kolosszus. A rekonstrukció tizennégy évig tartott, ám a végeredmény bizonyítja, hogy az eredeti mai szemmel nézve is gyorsan dolgozott.

Sepidech Chakaveh a Fraunhofer Média Kommunikációs Intézet veterán munkatársa. Már az MP3 tömörítési eljárás kifejlesztésében is részt vett, foglalkozott intelligens avatárokkal, jelenleg az interaktív televíziót és a média konvergenciát tekinti fő kutatási területének.

Július 7-én, életének 84. évében autóbalesetben elhunyt Donald Michie, polihisztor tudós, a brit mesterségesintelligencia-kutatás meghatározó alakja. Pályafutása a második világháború éveiben kezdődött: Alan Turing munkatársaként dekódolta a németek titkos üzeneteit.

A mesterséges intelligencián alapuló technológiák a számítástudomány legkülönbözőbb területein hódítanak teret – állítja az ismeretreprezentációs nyelvek fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, jelenleg a Yahoo! New Yorki laboratóriumát vezető Ronald J. Brachman.

Seymour Papert, a neves amerikai tudós december elején súlyos balesetet szenvedett Hanoiban. Motorkerékpár ütötte el, jelenleg lábadozik. A sors tragikomédiája, hogy pont a város tömegközlekedésében tetten érhető emergens mintákat tanulmányozta.

A közhiedelem szerint az időnként már-már mantraszerűen emlegetett „web kettőpontnulla” kifejezés a számítógépes kézikönyvek kiadásával ismertté vált Tim O’Reilly-től származik. A „keresztapa” különös figura: nem a high tech világból érkezett, mégis a világháló-történelem fontos szereplői között a helye.

Ha Peter Norvig szerteágazó munkásságát néhány szóban próbálnánk összefoglalni, valószínűleg a következők jutnának eszünkbe: mesterséges intelligencia modern megközelítésben, LISP programozás, hirdetések és bevásárló honlapok osztályozása, távirányított ágens, Mars-járó robotok, Google.

I-Wei Huang, San Franciscói játéktervezőt megihlette a gőzgépek kora, a korai viktoriánus időkről szóló filmes/irodalmi cyberpunk fantáziákból merítve készíti immáron díjnyertes, az idei RoboGames-en két aranyat begyűjtött fura, rákokat, százlábúakat formáló gőzmeghajtású robotjait.

Egy szoftver akkor sikeres, ha végrehajtja azokat a feladatokat, amikre tervezték. Ha minél többen használják, ha programozók generációit inspirálja közvetve-közvetlenül. Charles Babcock, az Information Week szakírója „minden idők legjobb” szoftvereit gyűjtötte össze.

Vernor Vinge, a neves sci-fi szerző és teoretikus legújabb regényét az életünket megváltoztató internet-alapú kognitív eszközöknek, Wikipédiának, Google-nak, eBay-nek, valamint a jelen és a közeljövő hasonló jellegű oldalainak ajánlotta. Milyen irányban fejlődnek ezek a technológiák a következő két évtizedben?

Az amerikai David Hanson emberarcú gépei rendre meghökkentik a tudományos-technológiai közvéleményt. Munkái jól szemléltetik robotika és művészetek találkozását. Legutóbbi masinái testére olyan zsenik fejét varázsolta rá, mint Albert Einstein, vagy Philip K. Dick, a legendás sci-fi szerző.

Sokan nem az ENIAC-ot tartják a világ első számítógépének, de azt mindenki elismeri, hogy mérföldkő volt az informatika fejlődésében. A philadelphiai mérnökcsoport 60 évvel ezelőtt, 1946 februárjában mutatta be a tudományos közösségnek a masinát.

A számítógépek még szobányi méretűek voltak, de kutatók és filozófusok máris elektronikus agyként beszéltek róluk. Úgy vélték, a problémákat az emberhez hasonló módon oldják majd meg. Fél évszázada, az 1955-56-os karácsonyi szünetben két amerikai tudós „gondolkodó gép” tervezésébe fogott.

Szakértői vélemények szerint hamarosan válságba kerülhet az Egyesült Államok információtechnológiai ipara. Az állam nem növeli a tudományos alapkutatásokba fektetett összeget. Ázsia és Európa egyre több rendkívül fontos hosszútávú fejlesztésnek ad otthont.