Steampunk

Hogyan alakult volna a jövő, mivé fejlődött volna a viktoriánus brit birodalom és a földkerekség technológiája, ha Charles Babbage-nek a XIX. század első felében sikerül megalkotnia a működőképes számítógépet, és Ada Byron programozóként kamatoztatja tehetségét?

Ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni a cyberpunk két alapító atyja, William Gibson és Bruce Sterling. 1990-ben írt regényük,  A gépezet (The Difference Engine) megjelenésekor a kritikusok azonnal új sci-fi irányzat születéséről áradoztak. A steampunk mechanikus, gőz- (steam) és differenciálgépek különös, „megtörténhetett volna, ha” világába kalauzolja az olvasót.

Egyesek szerint nem Gibsonék kezdték, hanem már H. G. Wells Időgépe is ugyanannak a sötét tónusokkal lefestett, a populáris kultúrából átemelt motívumokkal dolgozó disztópiának számított. Vissza a múltba, Viktória királynő birodalmába, s nézzük meg, milyen lehetne a jelen, ha egy alternatív múltból eredne – körülbelül ennyi, s nem több a mágikus recept. Huang nagy kedvence, a japán Hayao Miyazaki is ez alapján készíti legendás animéit. Elsősorban az ő képzeletbeli történelme, kreatív módon felhasznált ódon technológiái ihlették meg a San Franciscói alkotót.

Gőz-állatkert

Huang főállásban videojátékok 3D-s animációjával és karakter-designjával foglalkozik. Tapasztalatait egy éve gőzmeghajtású robotok tervezésében kamatoztatja. Gőzrákja (Steam Crab), Százlábú Gőzmozdonya (Steam LocoCentipede), háromkaréjú rákról mintázott Gőztrilobita Tankja (Steam Trilobite Tank) meseszerű masinák. A XIX. század mellett egy másik, napjaink kutatásfejlesztéseit meghatározó hatás is kimutatható rajtuk, mégpedig az élővilágból vett modellek, vezérlőelvek mesterséges rendszerekben történő imitálása.

Robotállatai szórakoztatnak – és igencsak figyelemfelkeltők. Következő projektjében szokásosan fura, pókalakú járgánnyal, Gőzpókkal (Steam Spider) lepi meg a nagyvilágot. A létrehozásához szükséges programkészletet hamarosan piacra dobják, és bárki elkészítheti saját gőzmasináját.

Ellenére bizarr külsejüknek, a gépek békés természetűek. Huang nem tervezi, hogy robotviadalokon indítsa őket. Már csak azért sem, mert a gőz törékeny-érzékeny technológia.

Steam Crab és társai amellett, hogy népszerűek és tetszenek, a publikum egyfajta személyiséget, karakterjegyeket is beléjük lát.

„Mivel karaktereket tervezek, leginkább ennek, s nem a ’de bájos gépecske’ jellegű megjegyzéseknek örülök” – nyilatkozta a miniatűr világból tervei szerint nagyobb energiafogyasztású, méretesebb és erőteljesebb masinák felé váltó Huang.

Hip hop robotika

Olyan szerkezeteket akar, amikre ráülhetünk, amiket vezethetünk.

„Ez az én Szent Grálom” – magyarázza. Nem biztos benne, hogy valaha is sikerül kiviteleznie nagyszabású elképzeléseit, mert a méretes gőzrobotok veszélyesek lehetnek, rendkívül figyelmesen és precízen kell eljárni fejlesztésük során.

Érdekes módszerrel dolgozik. Általában megfogalmazódik benne egy ötlet, vagy egy irány, hogy merre kellene elindulnia. Eleinte még nem túl konkrét; agyában még nem realizálódott, pontosan mit is akar. Rengeteg időt tölt el a mechanikai módszerek kiválasztásával, s dönti el, melyekhez ért, melyekkel könnyebb az alkotás. Számtalan szkeccset készít az alkotórészekről és az egészről, aztán csak-csak beindul a tényleges tervezés.

Munkáit az egyik elektronikus tánczenei irányzathoz, a hip hophoz hasonlítja: a hangminta-vétel (sampling) folyamatának megfelelően, a részeket innen-onnan, már kész darabokból szedi össze, s gyúrja egyedi egésszé. Jobbról-balról, véletlenszerűen játékokból, robotikai programokból hackel, és lényegít át olyannyira, hogy gőzszerkentyűiben a vájtszeműek sem ismerik fel az eredeti mozaikjait.