Főoldal|Keresés|Oldaltérkép
Hírek|Konferenciák|Publikációk|Források|Linkek
Agent Portál a jövő információtechnológiájáról az AITIA International Zrt szerkesztésében az NHIT együttműködésével
Általános MI
MI részterületek
Magyar kutatók
Külföldi kutatók
Emergencia, ágensek
Mesterséges élet, szimuláció
Robotika
Internet, networking
Információs társadalom
NHIT
Hírközlés
Biotech, nanotech
Rövid hírek
 > Főoldal >  Hírek  >  Külföldi kutatók  > 
Enciklopédikus gépagy
Douglas Lenat
2011.01.24.
„Az intelligencia tízmillió szabály” – fogalmazott egyszer sarkosan Douglas B. Lenat, aki ellentétben a mai trendekkel, a valóság legtöbb aspektusát figyelembe vevő, komplex gépi tudatban, részterületek (látás, mozgás, beszéd stb.) helyett azok összességében gondolkozik.

A matematikusi és fizikusi diplomáját a Pennsylvania Egyetemen (1972), számítástudományi PhD-jét a Stanfordon (1976) megszerző Lenat egyike a legtöbbet vitatott és legismertebb mesterségesintelligencia-kutatóknak. Munkásságát elsősorban három projekt – AM (Automated Mathematician, Automatizált Matematikus), Eurisko, valamint a Cyc – fémjelzi.

Kritikusai szerint az MI klasszikus, zsákutcába rekedt iskoláját képviseli. Szkepticizmussal szemlélik munkáját, és felvetik a kérdést, hogyan lehetséges teljesen kidolgozott elmélet nélkül célba venni a tudomány központi problémáinak megoldását.

AM

Lenat doktori tézisét és első komoly kísérletét a Lisp nyelvben írt AM, egy, gépi tanuláson alapuló „felfedező rendszer” (discovery system) jelentette. 115 halmazelméleti fogalmon, kétszáznál jóval több, szakértő szabályokként megfogalmazott heurisztikán alapult a legalább háromszáz matematikai (elemi számelméleti) koncepciót és/vagy sejtést észlelő, felismerő program. Amint futott a program, az AM heurisztikákat használva, új fogalmakat, koncepciókat keresett, és döntötte el, melyik számít érdekes felfedezésnek. Ellentétben a matematikai következtetésre fejlesztett rendszerekkel, nem bizonyított, inkább csak megsejtett dolgokat…

Újra felfedezte az összeadást, a szorzást, a Boole-algebra néhány szabályát, a prímszámok létezését, és a XVIII. századi porosz matematikusról elnevezett Goldbach-sejtést, hogy minden 4-nél nagyobb páros szám két prímszám összege, és minden 5-nél nagyobb páratlan három prímszám összegeként áll elő.

Eurisko

Lenat az AM-et (a korai 1980-as években) az elődjénél kevésbé sikeres, viszont új felfedező szabályok létrehozására alkalmas, saját felfedező heurisztikákat átíró szabályokkal bővített (szabályokról szóló szabályokat alkotó), matematikán kívüli területeken szintén kutató Eurisko-ban fejlesztette tovább, általánosította. A „transzhumán MI-t” évek óta tervező Eliezer S. Yudkowsky szerint ez a projekt volt az eddigi egyetlen „igazi mesterséges elme” létrehozására tett, a tudat egynél több aspektusát megragadó, komplex kísérlet. Még országos háborúsjáték-tornát is nyert egy alkalommal… Kielemezve a többszáz-oldalas szabálykönyvet, meghökkentő javaslatokkal állt elő.

Tervezője levonta a jövőre nézve legfontosabb következtetését: azok a gépek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő tudással, ismeretekkel, a tanulásban sem jutnak túl messzire. „Ha azt akarjuk, hogy emberrel történő érintkezésük során a számítógépek ne legyenek törékenyek, hibára hajlamosak, akkor hatalmas mennyiségű, a közmegegyezésen, konszenzuson alapuló valóságra vonatkozó ismeretanyaggal kell felerősíteni őket” – nyilatkozta.

Cyc

Az 1984-ben (a Microelectronics and Computer Technology Corporation, röviden MCC égisze alatt) indult Cyc-projekt az MI-történelem egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Az agyunk tanulási, érvelési módszereinek utánzását (idővel talán a tudatosságot is) megcélzó Cyc a beszédes encyclopedia szóból ered.

„Az összes hétköznapi ismeretet lefedő enciklopédikus tudásbázis az MI abszolút problematikus célkitűzéseinek egyike” – kommentálta az Austin-székhelyű, 1995-től az MCC-ből kivált Cycorphoz tartozó projektet Benjamin Kuipers, a Texas Egyetem számítástudományi tanszékének vezetője.

Cyc a józanészen, közmegegyezéses evidenciákon (common sense) alapul. A szoftver képességeit többször tesztelték, egy alkalommal például a lépfenéről (anthrax) faggatták. „A heavy-metal zenekarra, a baktériumra, vagy a betegségre gondol?” – kérdezett vissza. Hogy a baktérium az emberre nézve mennyire toxikus, a következőt válaszolta: „feltételezem, hogy emberen people-t, Homo sapienset ért, azaz a People Magazinnak semmi értelme nincs ebben az esetben.”

Cyc az MI-fejlesztés egyik krízisének köszönheti létét: a Homo sapienset limitált választási lehetőséget kínáló, jól meghatározott részterületeken felülmúló robotok, szakértői rendszerek, vagy sakkprogramok tervezése hosszabb időt vett igénybe, mint gondolták korábban. Lenat szerint azért, mert nem rendelkeznek a gyerekek számára is evidens alapismeretekkel. Nem tudósok, hanem inkább „idióta tudósok.” A számítógépeket „ezoterikus tényekkel”, bonyolult és speciális tudásanyaggal töltötték meg, viszont a leghétköznapibb, a minden ember számára magától értetődő, gondolkodás tárgyát nem képező ismeretanyagról, a józanészről megfeledkeztek. „A gépbe nem a könyvtárban hozzáférhető alapinformációkat kell programozni, hanem minden olyan adatot és ismeretet, melyek birtoklását egy cikk szerzője feltételezi olvasóiról” – érvel a kutató.

Átlagos szinonimaszótárhoz hasonló, fogalmakból, kategóriákból álló alap tervezésével kezdte. A fogalmak különböző tárgyakat és jelenségeket tartalmaznak. Minden egyes keretbe odaillő állítások kerültek. Az állításokat – ellentéteikkel, és az ellentéteket feloldó más állításokkal együtt – kategóriákba rendezték. Így Cyc tudja például, hogy Drakula vámpír volt, meg azt is, hogy vámpírok nincsenek. Ehhez viszont szintén tudnia kell, hogy az első állítás fikció, a második a fizikai valóságban igaz. Hogy eljusson idáig, az összes állítást (szöveg)környezetbe (másként kifejezve: saját „mikroteóriájába”) helyezte (fikció kontra tény stb.).

„A 2001 – Űrodisszeiában HAL azért ölte meg a legénységet, mert úgy programozták, hogy ne hazudjon nekik, viszont azt is beletáplálták, hogy hazudjon a küldetésről” – elmélkedik Lenat. – „Soha senki nem mondta HAL-nek, hogy ölni rosszabb, mint hazudni. De mi megmondtuk Cyc-nak.”

Cyc-termékek

Jelenleg körülbelül 2,5 millió ilyen „apró” logikai állításból (tényekből és szabályokból) és 200 ezer fogalomból áll össze bonyolult rendszerré, és igyekszik az emberhez hasonló módon következtetni. A mindennapos ismeretek mellett több szakterület eredményeit felhasználva finomítják évről évre. Akad mit, hiszen Lenat nagyjából 350 esztendőre saccolta az emberiség teljes „ismeretbázisának” feltérképezését.

A Cyc termékcsalád az ismeretbázison és a következtetőmotoron alapul. Egyre több alkalmazásban, mint például orvosi adatok, pénzügyi folyamatok elemzésénél próbálják hasznosítani. Biztonsági kockázatok felméréséhez úgyszintén: a CycSecure-t a terrorizmus elleni küzdelemhez (csoportokról, tagokról, vezetőkről, alapítókról, támogatókról, kapcsolatrendszerekről, stratégiákról, támadásokról, ideológiáról stb. releváns információkat tároló és állandóan bővülő) adatbázis-alkalmazássá dolgozták. Hálózati beállításokat és lehetőségeket szimulál, információkat értékel ki, terrorista tervekre következtet.

(kf)

A www.agent.ai vebszájton található tartalom az AITIA International Zrt. szellemi tulajdona.
A cikkek másodközlését megelőzően vegye fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel.
Cikk küldése ismerősnek
Nyomtatóbarát verzió
Feliratkozás
hírlevélre

Feliratkozás az Rss csatornára RSS
Hajrá Peti!
Jogvédelem|Oldaltérkép|Impresszum