A MIT kutatói olyan autonóm robotokat teveztek, amik a Mexikói-öbölből felitatják a tengeren úszó olajfoltokat. Az elképzelések szerint a robot-tutajok egymással kommunikálva derítenék fel és tüntetnék el a szennyeződést.

A komplexitás-tudomány olyan rendszereket, ágensekkel, ágensrendszerekkel jól szimulálható önszerveződő folyamatokat próbál értelmezni, amelyekben a rendszerszintű viselkedésformák nem közvetlen következményei a részek közti interakcióknak.

Repülő robotokból álló raj közelít az égő erdő felé. Rovarokhoz hasonló pontossággal, ügyességgel szállnak le a fákra, érnek földet, majd elhelyezik a katasztrófát és következményeit mérő szenzorokat az ember számára immár nehezen megközelíthető terepen.

A komplex adaptív rendszerek két nagy kihívással szembesülnek: bizonytalan környezettel, konfliktusokkal. Utóbbi akkor áll fenn, ha eltérnek az összetevők érdekei. Sokak szerint a konfliktus az élő rendszerek fejlődésének legfontosabb hajtóereje.

Az otthoni energiatároló berendezések fontos szerepet fognak játszani a közeljövő intelligens gridjében: takarékosabbá teszik a fogyasztást, csökkentik a szénalapú fűtőanyagoktól való függést. Akkor a leghatékonyabbak, ha ágenstechnológiával működnek.

Fizikailag elkülönülő modulokból összeálló számítógépek, önszerveződő hálózatok, biológiai rendszerek által inspirált informatika népszerű kutatási területek. Egy február végén zárult uniós projekt közös nevezőre hozta mindhármat.

Hogyan fog az uniós gazdaságpolitika alkalmazkodni a lakosság elöregedéséhez, a természetes erőforrások csökkenéséhez? Képes lesz-e bármelyik szakértő elődeinél pontosabban előrejelezni, és egyáltalán előrejelezni 2020 hitelválságait, a bankok reakcióját?

Nem is olyan régen azt hittük, csak a sci-fikben lehetséges, hogy elosztott számítások és a rajintelligencia elvei alapján fejlesztett parányi robotok képesek lesznek egyszer alakot és méretet váltani. Amerikai kutatók szerint nem, sőt, nem is kell sokat várni rájuk.

Robotok, robotrendszerek Achilles-sarka, hogy a különböző érzékszervi tevékenységeket utánzó technológiák összekombinálva gyengén, vagy egyáltalán nem működnek. Esetleg a fejlesztők meg sem kísérlik a szintézist. De meddig?

A Granadai Egyetem kutatói a hangyák táplálékkeresési szokásain alapuló algoritmusokat használtak fel arra, hogy egy szimulált csatatéren a legmegfelelőbb útvonalakat megtalálják.

Hamarosan a Csillagszekerek (Star Trek) borgjához hasonlóan működő, de ezúttal jóindulatú cyberrobotok segítik az Egyesült Államok kormányzati ügynökségeit a nemzet számítógépes hálózati infrastruktúrája ellen készülő támadások felderítésében, kivédésében.

Spanyol kutatók egy új tudományos eljárást, a viselkedésklónozást alkalmazva számítógépes focit játszó embereket imitáló – a RoboCup szimulációs ligájában indítható – virtuális labdarúgókat programoztak.

Ausztrál kutatók az emberi aggyal kommunikáló művégtagokat fejlesztenek. A végtagok azokat a nem csak elektromos jelzéseket utánozzák, melyekkel a központi idegrendszer irányítja az izmok tevékenységét. Kiindulási pontként a hangyák interakcióit tanulmányozták.

Az utóbbi tíz-tizenöt esztendő egyik legdinamikusabban fejlődő szakterülete a komplex rendszerek tudománya. A kutatásokat főként a Santa Fé Egyetem fémjelzi, ám egyre több felsőoktatási intézményben foglalkoznak a szerteágazó témakörrel.

A Marson nemrég talált víz és a Földhöz hasonló talaj sokak fantáziáját ihlette meg, s máris telepesek ezreit vizionálják a Vörös Bolygóra. Talán nem tévednek, ám több mint valószínű, hogy ezek az első telepesek nem emberek, hanem apró robotok lesznek.

Egyre komolyabb médiafigyelem kíséri a vezeték nélküli szenzorhálózatok fejlesztését, működésüket. Fontos paramétereket, például sugárzást, szennyeződést, hőmérsékletet monitoroznak, méréseik alapján könnyen eldönthető, mikor és hol szükséges sürgős beavatkozás.

A dél-angliai Southampton Egyetem diákjai rendkívül olcsó robotikai platformot dolgoztak ki. Egy-egy gép előállítási költsége huszonnégy fontot. Az ár lehetővé teszi, hogy a rajszerű tevékenységre tervezett szerkezetekből akár többezer dolgozzon egyszerre.

A dél-angliai Southampton Egyetem diákjai rendkívül olcsó robotikai platformot dolgoztak ki. Egy-egy gép előállítási költsége huszonnégy fontot. Az ár lehetővé teszi, hogy a rajszerű tevékenységre tervezett szerkezetekből akár többezer dolgozzon egyszerre.

A számítógépes rendszerek egyik problémája, hogy a felhasználó hiába kommunikál velük többféleképpen, az érzelmek szinte mindig kimaradnak az interakcióból. A változást a nem-verbális érintkezés emocionális oldalára összpontosító avatárok jelenthetik.

A pénzpiacok dörzsölt cápái jól tudják, miként csökkentsék veszteségeiket, mikor alkalmazzanak a szokásosnál jóval agresszívebb stratégiákat. Viszont hiába egyre több az elektronikus kereskedő, eddig kevésbé jeleskedtek az efféle finomhangolásokban.

Egy amerikai cég olyan versenyt indított, melyben történelmi személyiségeket kell életre kelteni beszélgetőrobotok segítségével. A félmilliós fődíjért a középiskolásoknak minél eredetibb és informatívabb válaszokat kell a botok tudásbázisába betáplálniuk.

Hogyan jöttek létre a vallások? Milyen tényezők segítették és segítik még ma is világméretű térhódításukat? A kultúrtörténeti kérdésekre ezúttal meglepő módon egy számítógépes program igyekszik választ adni.

A szürke állatka más mókusokkal találkozik, figyelmezteti őket a táplálék közelségére. Elvan a többiekkel, akárcsak ők vele. Megszólalásig hasonlít rájuk. Holott nem húsvér, hanem géplény. Lépteit és tetteit laptopokkal irányítják, távcsővel figyelik a tisztes távolból.

A 2007-es év egyik kasszasikereként az idegen bolygóról érkező Transzformerek földi kalandjait megjelenítő hollywoodi opust tartja számon a filmtörténelem. A valóság alakváltó gépei nem a Cybertronról jönnek – európai egyetemeken, kutatóintézetekben fejlesztik őket.

A töretlen népszerűségnek örvendő játékok és online szintetikus világok résztvevői egyre élethűbb karaktereket hoznak létre. Az avatárok azonban hiába hasonlítanak rájuk, intelligenciájuk illúzió csupán, a megnyerő külső mögött változatlanul ostobák.

A repülőjegy-vásárlások, járatokra vonatkozó információszerzés egyre inkább a légitársaságok honlapján történnek. Viszont sokszor érezzük magunkat elveszettnek egy-egy oldal útvesztőiben. Ilyenkor nyújtanak komoly segítséget a virtuális asszisztensek.

Az Egyesült Államokban intelligens ágensekkel és szabály alapú rendszerekkel próbálják modellezni a különböző terrorista csoportok tevékenységét. A mesterséges ügynökök nem helyettesítik valódi társaikat, de segítenek feldolgozni a megszerzett információt.

Amerikai kutatók olyan multi-ágens modellt hoztak létre, mellyel nagy pontossággal meg lehet jósolni, hogy egy többnemzetiségű ország mely részein törhetnek ki etnikai zavargások és hol élnek majd békésen egymás mellett a különböző népcsoportok.

Az animált karakter amerikai középiskolások elméjét pallérozza. „Betty agya” (Betty’s Brain), a számítógépes program azonban nemcsak tudományra oktatja, hanem a tanulás mikéntjének elsajátításában szintén segíti őket. A diákok (eddig) kifejezetten élvezik.

Iain Couzin, a Princeton Egyetem matematikus-biológusa önszerveződő élő rendszerek – hangyák, sáskák, tücskök, halak, madarak közösségei, embertömegek – viselkedését, információfeldolgozásukat tanulmányozva igyekszik megérteni a rajintelligenciát.

Az idén tizenhetedik alkalommal rendezték meg New Yorkban a beszélgetőrobotok világbajnokságát. A győztes bronzérmesnek járó Loebner Díjat a Zabaware cég által fejlesztett Ultra Hal névre keresztelt digitális asszisztens nyerte.

Egy ausztrál cég olyan multi-ágens szimulációs rendszert hozott létre, mellyel jól modellezhető egy ország, vagy egy város vízgazdálkodása. A Simulait programcsomagot korábban már sikeresen alkalmazták a logisztikában és hálózatos hadviselésben.

Kifejezetten kellemetlenül érezzük magunkat, ha beszélgetőtársunk nem néz vagy éppenséggel túl hosszan néz a szemünkbe. Még zavaróbb, ha partnerünk robot, esetleg szintetikus karakter. Ezen az állapoton kíván változtatni egy új francia szoftver.

Egy stratégiai játékban neurotikus ágensek harcoltak agresszív, védekező és normális társaikkal. A neurotikusok még az agresszívaknál is hatékonyabbnak bizonyultak, mert hamarább sikerült mindenkit legyilkolniuk.

Az angliai Bath Egyetem kutatói ágensekkel tanulmányozták a makákó majmok viselkedését. Arra voltak kíváncsiak, hogy egyes főemlősök miért akarnak uralkodni a többiek felett, míg mások miért alkotnak egyenlőség-alapú közösségeket.

Holland tudósok különleges robotmacskán dolgoznak: a logikai szabálysorok segítségével meghatározott érzelmek kitüntetett szerepet töltenek be a sárga cicus döntéseiben. A hardvert a Philipsnél fejlesztették, a szoftveren az utrechti egyetem kutatói munkálkodnak.

Különös összecsapásra került sor Vancouverben: Polaris, az Alberta Egyetem pókerprogramja két bajnokkal mérte össze tudását. A szervezők igyekeztek minimalizálni a szerencse pókerben meghatározó szerepét. Polaris megmérkőzött, és alul maradt.

A pókerszoftverek jól teljesítenek, ha játszanak, esélyeket mérnek fel, stratégiákat követnek. A váratlan, az illogikus kezelése viszont meghaladja tudásukat. Nem tudnak blöffölni. Vagy már igen? Két dél-afrikai kutató ugyanis a megtévesztés művészetét elsajátító botot fejlesztett.

A szimulációban a kereskedőágensek igyekeznek túljárni egymás eszén. Műtárgyakkal üzletelnek, képeket, szobrokat adnak-vesznek. A Honoluluban megrendezett Autonóm Ágensek és Multi-ágens Rendszerek nemzetközi konferencián mérték össze tudásukat.

Egy ausztrál cég közösségi portálján mindenki létrehozhatja saját beszélgetőrobotját. A chatbotok tudásbázisát az oldalon keresztül lehet feltölteni kedvenc mondatainkkal, magvas gondolatainkkal. Az így megalkotott robot helyettesít minket üzenőprogramunkban, ha éppen nem érünk rá.

Floridai kutatók a jelenlegieknél lényegesen kisebb ember nélküli kémrepülőkön dolgoznak. A légi járművek koordinált mozgását és a rájuk bízott feladatok végrehajtásának módját az állatvilágból ellesett rajintelligencia-mintákat követve tervezik.

Vezeték nélküli szenzorhálózatok, önmagukat klónozó szoftverágensek és az általuk irányított robot lennének a leghatékonyabb tűzoltósegédek? Talán még nem, ám a Washington Egyetem forradalminak tűnő fejlesztésében szerteágazó alkalmazási lehetőségek rejlenek.

Portugáliai nyaralásunk közben megbetegszünk, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Reményvesztetten telefonáljuk körbe a fél világot, járjuk be a poklokat? Az európai uniós CASCOM egyszerűbb megoldást ígér: bízzunk mindent mobiltelefonunk intelligens ágensére!

A ránézésre kicsit bohókás minirobotok csapatmunkában végzik a rájuk bízott feladatokat. Ember számára nehezen megközelíthető, veszélyes terepekre szánják őket. Kollektív viselkedésüket a hangyák inspirálták, majdani alkalmazásaik között a világűr is szerepel.

A tesztek légtér helyett egyelőre belső terekben, miniatűr modellekkel történnek, de a biztató eredmények alapján idővel élesben is bevetésre kerülnek a Boeing K+F részlege, a Phantom Works által, az MIT közreműködésével fejlesztendő, földi célpontokat rajokban követő és megfigyelő személyzet nélküli helikopterek.

Idén tizenhatodszor rendezték meg a beszélgető-robotok világbajnokságát, a Loebner Díjat. A bírókat most sem tudták a fejlesztők megtéveszteni, senki sem ment át a Turing teszten, így ebben az évben sem született aranyérem. A győztesnek járó bronzérmet a tavalyi első, Rollo Carpenter kapta Joan nevű szerzeményével.

Két mexikói kutató a méhek táplálékgyűjtése alapján dolgozott ki sztereoszkóp látórendszert. A rendszert robotba integrálják, és bíznak benne, hogy segítségével a masina könnyedén elkerüli az akadályokat. A felhasznált virtuális méhek számát a mindenkori szituációnak megfelelően döntik el.

Robbanás, tűz, lángokban álló épületek, folynak a mentési műveletek. Túlélők után kutatnak. A munkálatokban fél-, vagy teljesen automata robotok is részt vesznek, ők járják be a legkockázatosabb terepeket. Tevékenységüket a tűzoltókéval koordinálják.

A skóciai Dundee Egyetemen olyan szoftvert fejlesztettek ki, mely sérült gyerekeknek egy adott témában szóvicceket generál. A pszichológusok szerint ugyan az így kapott viccek legnagyobb része igen ijesztő, mégis jó hatással van a gyermekek nyelvi képességének fejlődésére

A pirinyó robotok hozzáférnek egymás számítógépeihez, érzékelőihez. Ha valamelyikük képtelen egyedül megoldani a feladatot, használja a többiek adottságait, például „kölcsönveszi” a mellette lévő látórendszerét, és a különböző nézőpontok segítik az előtte tornyosuló akadályok elkerülésében.

Ha egy rendező plázában sétáló embereket, stadionban tapsoló tömeget, vagy éppen a városban randalírozó rendbontókat akar filmre vinni, nincs szüksége többé statiszták ezreire. Ahhoz, hogy ezeket az élethűen rendezetlen tömegjelenteket felvegye elég, ha alkalmazza a Massive cég multi-ágens rendszerét. Kívánság szerint valós időben átvehetjük egyes ágensek felett az irányítást, akárcsak egy játékprogramban.

Aibot nem tanítják, magától tanulja meg, és társaival meg is osztja az új trükköket. Kicsi kerekes robotok az egymással való kommunikációs, kooperációs készséget igyekeznek elsajátítani. Egy svéd rendszer ágensei lehetővé teszik, hogy a zenei fájlokat másként osszuk meg mobilon, mp3 lejátszón, mint eddig.

Tatai Gábor a Kossuth Rádióbab ma délután 5 órakor kezdődő Digitális című műsor vendége lesz. Téma a mesterséges intelligencia, akárcsak a Magyar Televízió esti Kultúrházában.

Hogyan alakult ki az élet, miért létezik világmindenség a semmi, az üresség helyett? A kérdéseket hosszú évszázadok óta igyekeznek megválaszolni. Tetszetős elméletek születnek, s tűnnek el a múlt kútjában. Napjaink legizgalmasabb teóriái az emergencia jelenségéből indulnak ki.

A belvizekre vonatkozó adatok fontos ökológiai információk. De hiába fontosak, nem egységesek, mert például sok európai országban húsznál is több, a lehető legkülönbözőbb adatbázisokban tárolják azokat. A már lezárult uniós EDEN-IW projekt ágensei a káoszban igyekeznek rendet teremteni.

Mi a közös a hópelyhek, a hangyatelepek és például az internet között? Sokak szerint az „előtűnésre” vagy „felbukkanásra” is fordított emergencia. Egyre népszerűbbek a számos vitát kiváltó jelenségre épülő természet- és társadalomtudományi elméletek. Gyökereik a XIX. századig nyúlnak vissza.

Az utóbbi évek egyik fontos szoftverkutatási és fejlesztési trendjének az ágensalapú számítástudomány bizonyult. Az ágensek az IT legizgalmasabb, leginnovatívabb területein nélkülözhetetlenek: Szemantikus Web, környezet-intelligencia (ambient intelligence), Grid, autonóm rendszerek…

Az együttműködésen alapuló innovatív ismerethálózatok évszázadok óta a fejlődés motorjai. Gyakran tartozunk úgy hozzájuk, hogy a tényről mit sem tudunk. Ugyanazt gondoljuk bizonyos jelenségekről, megosztjuk az információt, elképzeléseinket, munkánkat, közösen akarjuk „megváltani a világot.” Kreatív rajok részei vagyunk – véli Peter A. Gloor, svájci kutató.

Több okkal magyarázzák, hogy miért nem veszik át a számítógépek a tanárok munkáját: unalmasak, nem elég meggyőzők, nem kifejezetten vonzóak, hiányzik belőlük a lélek, nincsenek érzéseik. A Floridai Egyetem fejlesztési stádiumban lévő virtuális professzorai már egy új, emberibb generációt képviselnek.

Biológia és számítástudomány integrálódásának egyik újabb példája a több európai – német, svájci és olasz – kutatóintézet által közösen jegyzett AMouse (Artificial Mouse, Mesterséges Egér) projekt. A rágcsáló bajszából indultak ki, annak gépi mását igyekeztek létrehozni. A robot alapja az állatkáról mintázott kifinomult érzékelő-rendszer.

A Cougaar egy logisztikai projekt (ALP) keretében, a DARPA számára fejlesztett Java-alapú, nyitott forrású ágens-architektúra.

Az idén kilencedik alkalommal kiosztott, a robotika és egyéb high-tech területeken elért újításokért, feltalálásokért járó, harmincezer dolláros Lemelson-MIT-díjat a harminc éves PhD-hallgató, robotraj-kutató James McLurkin nyerte.

Az AITIA- fejlesztésű AntChess a klasszikusnak nevezhető sakkprogramok globális, a sakktábla és a játszma egészére alkalmazott stratégiája helyett lokális taktikákkal igyekszik mattolni ellenfelét.

“Miért nem fajul Mad Max világává a mi világunk, és miért tűnik időnként úgy, hogy azzá válhatna?” – Michael Macy, a Cornell Egyetem (Ithaca, NY) szociológusa tette fel e súlyos kérdéseket.

A jelenleg még inkább kísérleti stádiumban leledző, a "valós" Web-piacot szimuláló TAGA az egyik legizgalmasabb ágens-alapú hálózati projekt.