Tokyoban idén is megrendezték a házikészítésű robotok táncversenyét, a RobotJapan-t. Ezek a kreálmányok nem a bennük alkalmazott technológiai újítások miatt érdekesek, inkább kulturális csemegéül szolgálnak a nyugatiak számára.

„A robotika és a beágyazott intelligencia tudományának, tervezésének és társadalmi szerepének megértése a küldetésünk. Multidiszciplináris megközelítésünk célja önállóan, egymással vagy velünk, az emberi társadalomban dolgozni képes autonóm eszközök létrehozása.”

Egy svájci kutatóintézetben azzal kísérleteznek, hogy hogyan tudnak kis robot-helikopterekkel precízen, gyorsan navigálni zárt terekben. Legújabb demonstrációjukban egy négy rotoros kvadrokopter karácsonyi dalokat játszik egy zongorán.

Nem éheznek meg, nem félnek, nem felejtik el a parancsot – nyilatkozta egy amerikai katonai szakértő. Nem tökéletesen felkészített tengerészgyalogosokról, virtuális világokon edződött pilótákról, francia idegenlégiósokról, hanem harci robotokról formált véleményt.

Népszerű a „csináld magad robotika.” A barkácsoló hajlammal megáldott felhasználó megvásárolja a gépet, aztán otthon addig szöszmötöl rajta, amíg valami egészen pofás és hasznos nem lesz belőle. Például házőrző, repülő szerkezet, akármi.

A csecsemők szinte mindent utánoznak, mindenre kíváncsiak, amit a környezetükben lévő felnőttek tesznek. Tanulásukat is a kíváncsiság vezérli; új „objektumok”-ról hamar eldöntik, hogy értelmes lények vagy csupán élettelen tárgyak.

A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen – hirdeti a robotika első alaptörvénye, de talán Asimov is ledöbbenne, ha látná, mivel kísérleteznek egy szlovén laboratóriumban…

Az íjászat nemcsak hagyományos sportág, zen művészet, hanem ma már robot, a humanoid iCub is igyekszik elsajátítani az ősi fegyver használatának fortélyait. A koncentrációval aligha támad baja, viszont az irányzékon még bőven van mit pontosítania.

A valóságból és főként sci-fikből sokat megtudtunk a robotokról: hegesztenek, autót szerelnek össze, porszívóznak, füvet nyírnak, fociznak, birkóznak, recepciósok, a Marsra járnak, túlélők után kutatnak, hadakoznak, időseket gondoznak, műtenek… De hogy még táncoljanak is?!

Az élővilág folyamatosan megihleti a számítástudományt, biológia és informatika egyre szorosabb szálakkal kapcsolódnak egymáshoz, Emberről, gerinces és gerinctelen, két-, négy- és soklábú állatokról egyaránt mintáztak már robotot.

A katona hiába üldözi a robotot, a gép elterelő nyomokat hagyott maga mögött, majd kámforrá vált. Átverte és elrejtőzött. Nem a moziban ülünk, hanem valódi közeljövő-forgatókönyvet olvasunk. De hogyan tudja mindezt kivitelezni egy buta masina?

Az érzelmi számítások, mélyen ülő szemekkel vagy szikrázó tekintettel humán partnerére meredő avatárok fejlesztése lassan másfél évtizede kedvelt kutatási terület. Az ember-gép interakcióba emocionális jegyeket becsempésző robotoké is…

Egyes tárgyak mozdíthatók, mások nem. Egy labdát rá lehet tenni egy ládára, ládákat viszont nem dúcolunk alá labdákkal. Ezekre a környezettel kapcsolatos információkra már egyéves gyerekek is gyorsan rájönnek. Ők igen, robotoknak azonban óriási kihívás.

Robot porszívózza a lakást, nyírja a füvet, fejti a szenet, operál a műtőasztalon, köszönt a recepción. Szép új világ? Valószínűleg, hiszen 10-15 éven belül a hétköznapok meghatározó tényezői lesznek. Hogyan készüljön fel az európai robotipar a jövőre?

A Tokiótól északkeletre fekvő Chiba tűzoltósága szeptemberben teszteli a japán csúcstechnológia egyik új ígéretét, Quince-t, a természeti katasztrófa, terrortámadás sújtotta helyszíneken, romok között túlélők után kutató, tankformájú robotot.

A Ranger névre hallgató fura küllemű nyakigláb robot július 6-án valamivel több, mint 23 kilométert (14,3 mérföldet) gyalogolt nagyjából 11 óra leforgása alatt, és a tekintélyparancsoló eredménnyel rögvest nem-hivatalos világcsúcsot állított fel.

Napfényes nyári reggel, pacsirták dalolnak, de éneküket elnyomja a szemeteskocsi zaja. Már ahol, mert sok település történelmi központjába el sem jut, ott a lakók maguk gondoskodnak a hulladékról. Hacsak robotok nem vállalják fel helyettük.

„Butij pimo lupuma” – mondjuk majd pár év múlva a mellettünk sertepertélő házirobotnak, mire kézbe veszi a mosóporos flakont, mert szó szerint erre utasítottuk, és a gép érti az elhangzottakat. Legalábbis, ha valóra válnak egy új interakciós nyelvet fejlesztők tervei.

Jövőkutatók és informatikusok évek óta prognosztizálják, hogy a számítástudomány talán legnagyobb dobása a robotok hatásában csak a PC-k és a mobil internet tömeges elterjedéséhez fogható térhódítása lesz. A mikorról megoszlanak a vélemények.

Mit tanulhatunk a Nexi névre hallgató, tágra nyílt szemű, beszélő robottól a bizalomról? Egy interdiszciplináris – robotfejlesztőből, közgazdászból, pszichológusokból álló – amerikai kutatócsoport szerint sokkal többet, mint elsőre gondolnánk.

Az amerikai strandokon már idén bevetik EMILY-t, a vizimentő robotot. A szerkezet szonárjaival automatikusan felismeri a fuldoklókat és a segítségükre siet. Beépített hangszóróin keresztül a mentők kommunikálhatnak is fuldoklóval.

A Dél-kaliforniai Egyetem kutatói gyerekterápiában résztvevő roboton dolgoznak. A gép természetesen nem fogja helyettesíteni a humán szakértőket, de komoly segítséget nyújthat az autizmus jobb megértésében, gyerekek szocializációjában.

Június 19-25. között, Szingapúrban rendezik az idei robot-világbajnokságot, a RoboCup 2010-et. Az egyik legérdekesebb újításnak a nagyhírű Carnegie Mellon Egyetem fizika-alapú tervező algoritmusa tűnik, amely lehetővé teszi a cselezést.

A robotok mozgásával foglalkozó kutatások főként kísérletezésen és megérzésen alapulnak, viszont, egy szinttel visszalépve, a mechanikus rendszer alapvető dinamikáját elemezve, könnyebb megállapítani, valójában milyen viselkedésre képes az adott gép.

A Deepwater Horizon katasztrófája óta a BP és az Egyesült Államok hatóságai a legkülönbözőbb technológiai eszközökkel próbálják útját állni a kiömlő olajnak. Többek között tucatnyi robot dolgozik a mélyben, hogy elzárja a megfelelő csapokat.

Robotika és az intelligens otthon koncepciója, a környezet-intelligencia kapcsolódik össze egy európai uniós projektben. A két kutatási terület szintézise azt a célt szolgálja, hogy idős személyek minél tovább élhessenek megszokott környezetükben.

Egy uniós projekt keretében fejlesztési stádiumban, annak is a kezdetén lévő 3D-s szenzor lehetővé fogja tenni, hogy a robotok környezetüket természetesebb, „emberibb” módon figyeljék meg. Az újítás több alkalmazási területen játszhat fontos szerepet.

A múlt héten bemutatott japán androidnő megszólalásig – és talán még azon túl is – hasonlít az eredeti modellre. Tervezője szerint a nézőknek öt-tíz másodperc szükséges ahhoz, hogy rájöjjenek: nem ember, hanem gép mosolyog és nevet rájuk.

A többek között robotplatformból, hordozható állapotmonitorozó szerkezetből és okos szenzorokból álló rendszer idős személyek önálló otthoni életét fogja támogatni. Figyelme a vérnyomástól a helyes táprendig, szinte mindenre kiterjed.

Már Afganisztánban szolgál az a 100 robot, amit a Brit Hadsereg rendelt meg bombakeresõ feladatokra. Az alig 4 kilós szerkezet akár a tengerészgyalogosok a hátizsákjában is elfér, így nagyon könnyen bevethetõ valamilyen gyanús tárgy észlelése esetén.

A lézer navigációs rendszerrel, hangszenzorokkal és fejlett sztereó kameraszemmel felszerelt robot végigmegy az egyetemi épület folyosóján, kezében becsomagolt harapnivalókat tart, majd egy irodaszobához érve, megkérdezi, ott van-e a címzett.

Egy orosz cég robotokat vetne be a szomáliai kalózok ellen. A rendszer alkalmazásánál a hajók tatjára körbe vízágyukat és szenzorokat szerelnek fel, amik automatikusan detektálják a kalózok motorcsónakjainak közeledését és össztüzet zúdítanak rájuk.

A robotok csak akkor tudnak ismeretlen környezetben autonóm módon cselekedni, ha képesek lesznek megválaszolni az olyan kérdéseket, mint például: „milyen a világ, mire hasonlít? Hol vagyok?” Egy uniós projekt sokat segíthet a válaszadásban.

Egy amerikai cég robotporszívója először feltérképezi a szobát, és csak ezután lát neki a szisztematikus takarításnak. Az új technológia segítségével sokkal hatékonyabban és gyorsabban végzi el munkáját, mint a többi robot-takarítógép.

A fogyókúrát egyszerű elkezdeni, de nehéz tartani magunkat a szigorú diétához. Ebben nyújt segítséget Autom, az interaktív robot-asszisztens, aki segít kalóriabevitelünket monitorozni és mindig van hozzák egy biztató szava.

Különleges installációt csodálhat év végéig New Yorkban a nagyérdemű: svájci alkotópáros tervei alapján és távirányításával téglafalat épített egy ipari robot. A járókelők megelégedésére egész októbert (5-27.) átdolgozta a célra kijelölt járdaszigeten.

Az ember társasági lény, a robotok annál kevésbé. Ugyan miért lennének azok? Mert hiába a sci-fik érző géplényei, C-3PO egy álom, a valóság viszont hideg fémkonstrukciókból áll. Vajon mit fejez ki a tekintetük? Ezt vizsgálták a Georgia Tech kutatói.

A biológia által inspirált számítástudomány, természeti mintákat követő robotika új csúcsdarabja, a fekete szellemnek is nevezett amazóniai késhalat utánzó Gymnobot, a Bath Egyetem Óceántechnológiai Laboratóriumából készül a mélyvízbe, s ott alámerülni.

A minden eddigi humanoidnál emberibb Eccerobot tervezői csontjaink, izmaink, ínjaink mechanizmusait, egymáshoz való kapcsolódást igyekeznek utánozni. Gépüket anatómiánk alapján készítik, nemcsak formájában, de működésében is emlékeztet ránk.

Japán kutatók olyan hajtogató robotot készítettek, amit egy képsorozat elkészítésével lehet tanítani. A robot értelmezi az egyes fázisokat és ez alapján hajtja végre a cselekvéssort.

Egy japán cég, olyan robotot fejlesztett ki, ami speciális képességei segítségével betegeket emel fel és helyez át ágyból kerekesszékbe. A robotot egy ápoló irányíthatja hanggal illetve kézmozdulatok segítségével.

Egy izraeli egyetemen olyan robotot építettek, mely lábaiból zsinóron függő tapadókorongokat tud kilőni. Pókfonalai segítségével függeszkedve akár bonyolult visszahajló felületeken, vagy alagutakban is képes mozogni.

Valaha csak futószalag melletti munkákra tartották jónak őket. Ma már egyre több területen számolnak velük. Bill Gates szerint a robotikáé a jövő; az iparág körülbelül ott tart, ahol harminc éve a számítógépgyártás. Az újabb nagy áttörés az egészségügyben várható.

Hogyan működik a rovaragy, át lehet-e programozni speciális feladatok végrehajtására? Kivitelezhetők-e rovar-gép hibridek? Képesek leszünk létrehozni hasonló robotagyat? A sci-fi kérdésekre egy tokiói laboratórium valódi kísérletei igyekeznek válaszolni.

A Grazban megrendezett RoboCup már nem csak robotfutball-világbajnokság. A RoboRescue és a Robocup@Home ligák katasztrófa elhárításra illetve háztartási robotikai fejlesztésekre fókuszálnak.

Még sosem rendeztek ennyire közel Magyarországhoz Robotfoci Világbajnokságot. A grazi RoboCup futballeseményiről helyszíni tudósítónk, Szabó Richárd készített összefoglalót.

Pár napja kezdődött a robotfoci világbajnokság, a RoboCup Grácban. Közel 400 csapat 2000 robottal képviselteti magát a neves megmérettetésen. A legtöbb nevezés meglepő módon Iránból érkezett, ami 50 csapattal vesz részt a versenyen.

Két londoni formatervező szerint humanoidok, sci-fibe illő szerkezetek helyett sokkal nagyobb szükség lenne a környezetből nem kilógó, hanem ahhoz kifejezetten passzoló, például berendezési tárgyként funkcionáló robotokra. Munkáik ezt a koncepciót illusztrálják.

Tíz-húsz év múlva a robotok ugyanolyan fontos szerepet töltenek be a társadalomban, mint ma a számítógépek. Mindennapos segítőinkké válnak, az élet elképzelhetetlen lesz nélkülük. A jövő masináinak egyik előhírnöke a kaliforniai Willow Garage PR2-je.

A drónok az elmúlt évek egyik legnépszerűbb fejlesztési irányát jelentő ember nélküli légi járművek (UAV-k) kategóriába tartozó robotszerkezetek. Katonai műveleteknél felettébb hasznosnak bizonyultak. Úgy tűnik, hamarosan nemcsak hadászati célokat fognak szolgálni.

Két évtized múlva a robotok ugyanolyan fontos szerepet tölthetnek be a fejlett társadalmak mindennapjaiban, mint ma a számítógépek. A szakterületben óriási a potenciál. Érdekesség, hogy a hagyományos erőviszonyok átrendeződni látszanak.

Csúszómászó, horizontálisan és vertikálisan is ügyesen mozgó, urbánus közegben tájékozódó masinák ejtették ámulatba a japán Kobéban május 12-17. között rendezett konferencia résztvevőit, bizonyítván, hogy mobilitás és autonómia még hangsúlyosabbak lesznek a közeljövőben.

Abu Ali Al-Hussayn Ibn Sina, a középkori perzsa polihisztor megihlette a robotikát: az Egyesült Arab Emírségek Egyetemének Interaktív Robotika és Médialaboratóriumában (IRML) cseperedő gépet róla nevezték el. Még Facebook oldala is van!

A közeljövő otthonaiban, közösségi tereiben elszaporodnak a robotok. Ahhoz, hogy tényleg hasznukat vegyük, s ne csak díszek legyenek, viszonylag értelmesen kell reagálniuk cselekedeteinkre, s az ember számára érthető módon kell viselkedniük.

Japán kutatók a gyümölcsök, növények kézi betakarítását megkönnyítő robotruhát fejlesztettek. Az exoskeleton-szerű szerkezetet elsősorban a szigetország szűkülő farmgazdaságait működtető idősödő gazdáknak szánják.

Takanori Shibata, japán fejlesztő hosszú évek óta dolgozik terápiás célokra szánt robotján. Először az évtized elején mutatták be, legújabb változata a Las Vegas-i CES-en hódított. Mintha valódi fókát látnánk, csakhogy ő nem éhezik halakra.

Egyre több szakértő véli úgy, hogy polcokat feltöltő, nehéz árukat mozgató vagy takarítómunkát végző robotok sokkal reprezentatívabb képviselői napjaink mesterségesintelligencia-kutatásának, mint a még mindig sci-fiszerű humanoidok.

Kiindulva a DARPA robotversenyek példájából, máshol is szerveznek hasonlókat. Az Egyesült Királyság augusztusi Grand Challenge-ét követően, a délkelet-ázsiai miniállam, Szingapúr nagyvárosi hadviselésre alkalmas katonai botjai mérettettek meg.

David Hanson androidfejei – Einstein, Philip K. Dick, Zeno, Alice és a többiek – hamar világhírűvé váltak. Jelenleg egy általa tervezett robotfőt próbálnak angol kutatók még élethűbbé tenni. Az utánzat sikeresnek tűnik, Jules megtévesztően emberi grimaszokat vág.

Nemrég fejeződött be Japánban a világ egyik legjelentősebb robot kiállítása. A seregszemlén rengeteg humanoid házikedvencet láthattak az érdeklődők. Az egyik robot saját blogot vezet, rövid videókat tölt fel és válaszol a kommentekre.

Az öreg kontinens világelső az ipari robotok fejlesztésében, otthoni alkalmazásra szánt gépek azonban főként Távol-Keletről és Észak-Amerikából indulnak hódító útjukra. Mi kell a felzárkózáshoz, hogyan kivitelezhető fejlesztők és gyártók együttműködése?

Asimov híres robottörvényeit sokan megmosolyogják, és szinte senki nem fejleszt gépeket ezek szellemében. Európai kutatók egy csoportja szakított a trenddel, s „törvénytisztelő” robotok létrehozását támogató megoldásokat dolgoztak ki.

A robotoknak nincsenek érzelmeik, viszont képesek észlelni az emberét, és reagálnak is rá. Legalábbis egy amerikai tanulmány és a kapcsolódó fejlesztés szerint. A gépek sajátos humán érzelmi jegyeket, tudatos és öntudatlan viselkedési fogódzókat detektálnak.

A Reading Egyetem (a „cyborg” Kevin Warwick nevével fémjelzett) Kibernetikai Intelligencia Kutatócsoportjának augusztusban bemutatott Gordonja az első olyan robot a világon, amelyet élő – patkány-idegsejtekből tenyésztett – agyszövetek irányítanak.

A gépgyerek szemmel láthatóan örül, ha simogatják. Egy másik árgus tekintettel követi lépteinket, és kifejezetten fenyegetően néz. A londoni Tudomány Múzeum Antenna Galériájának közönsége emberi érzelmekre reagáló robotokat csodálhatott a múlt héten.

Amerikai és távol-keleti kollégáikhoz hasonlóan, európai robotikusok, idegkutatók is emberszerű géppel kísérleteznek. Az egyik nagyszabású projekt keretében kart és kezet fejlesztettek, melyeket remélhetőleg hamarosan szilíciumagy fog vezérelni.

A robotikai fejlesztések egyik ígéretes irányát az alakváltoztató gépek jelentik. Egy másik lehetőség biológiai anyagok használata a megszokott szintetikusak helyett. Az amerikai Tufts Egyetem kutatói a két koncepciót igyekeznek közös nevezőre hozni.

Ha azt akarjuk, hogy a robotok hasznosan tevékenykedjenek otthonainkban, és ne csak díszek legyenek, meg kell tanulniuk alkalmazkodni a szokatlan, strukturálatlan környezethez, el kell sajátítaniuk, miként használjanak korábban nem látott tárgyakat.

Szeptemberben tíz csapat robotvitorlásai vágnak neki az Atlanti-óceánnak. A hajók Portugáliából indulnak és minden külső irányítás, vagy beavatkozás nélkül kell átszelniük a nagy vizet kizárólag a szél hajtóerejét hasznosítva.

Miért csökken oly drasztikusan bolygónk jéggel borított területe? A klimatológiai-ökológiai kérdést sokan sokféleképpen, főként műholdas adatokra támaszkodva válaszolják meg. Csakhogy ezek az adatok mégsem annyira pontosak, mint a terepen gyűjtöttek.

Az ember-gép interakció hatékonyságát fokozó fejlesztések során a kutatók az érzékszervek közül elsősorban a szemre és a fülre, látásra és hallásra összpontosítanak. A szórványos kísérletek ellenére, a tapintással még mindig nagyon kevesen foglalkoznak.

A filmek, a sci-fi-, vagy a cyber-fiction irodalom, az egyetemi és tudományos kutatóközpontok robotjai mellett mind több hobbirobotról, például a Vancouveri Robotklub gépezeteiről tudósítanak a krónikák. Egyre divatosabb a tudományág, egyre “intelligensebbek” a jövő otthonát benépesítő kellékek.