Az ujjaink által érintőképernyőn hagyott olaj- és koszfoltok komoly biztonsági problémákat okozhatnak. Mobiltelefonunk támadhatóbb lesz: óvatlanul ottfelejtett nyomokból minták, jelszórészek, de akár teljes jelszavak is kikövetkeztethetők.

Egyre több nem hivatalos információ lát napvilágot a Samsung Galaxy sorozatának (természetesen) Android-alapú táblagép változatáról. A tablet PC-k piacának meghódítására szánt termék bevezetését a harmadik negyedévre tervezi a dél-koreai cég.

A pornóipart a technológiai invenció motorjaként feltüntetni ugyan városi legenda, de egy Seattle székhelyű cég sokat tesz a legenda továbbéléséért. Felnőtteket célzó alkalmazásaikkal a mobiltelefonok világában igyekeznek ledönteni a megmaradt tabukat.

Az ultragyors internetkapcsolat és a HD videó-együttműködés párosítása kommunikációs forradalmat vetít előre. A megoldás hasonlítani fog a kereskedelmi forgalomban lévő videótelefon-szolgáltatásokhoz, ugyanakkor sokkal megbízhatóbb lesz.

A telekommunikációs ipar egyre fontosabb szerepet játszik a környezetszennyezés elleni, a globális felmelegedés negatív hatásainak csökkentéséért folyó küzdelemben. Az egyik vezető cég, az Alcatel-Lucent már rövidtávon is komoly célokat tűzött ki maga elé.

Az Android-alapú okostelefonokra írt alkalmazás fejlesztőnek és felhasználónak egyaránt megmutatja, mennyit fogyasztanak a legfőbb rendszerkomponensek: CPU, hálózati interface, kijelző, GPS-vevő. Becsléseivel maximum plusz/mínusz öt százalékot téved.

A mobiltelefonok az egészségügytől a környezetvédelemig egyre hatékonyabb adatgyűjtő eszközökké válnak. A közelmúltban csak személyre szabott, behatárolt célokra programozott gépekkel lehetett gyűjtögetni. Amikor elavult a mobil, elavult a szoftver is.

A régebben televízióállomásoknak fenntartott rádióspektrumot, a spektrum kihasznált frekvenciái közötti üres töredékeket, „fehér tereket” hasznosító, egyelőre tervszintű hálózat minőségi javulást hozhat a nagytávolságú és olcsó vezeték nélküli internetezésben.

Hiába hallunk évtizedek óta 3D-s élményekről, élünk át hébe-hóba háromdimenziós szimulációkat, televízióink és a mozivásznak még nem álltak át, és bizonytalan, mikorra megy végbe a váltás. Jó hír, hogy a mobilkészülékek felgyorsíthatják a folyamatot.

A mobil internet, multimédiás lehetőségek és térképalkalmazások fontos szerepet töltenek be az okostelefon-tulajdonosok életében. Egy finn kutató szerint a készülékükkel eltöltött idő 40 százalékát teszik ki, s ez a szám a jövőben csak emelkedni fog.

A katasztrófa sújtotta területeken gyakran nem funkcionál a kommunikációs infrastruktúra sem. Egy német projektben erre keresnek megoldást oly módon, hogy kicsi helikopterekre rádióadókat szerelnek, melyekkel percek alatt bárhol ad hoc hálózatot tudnak létrehozni.

Internet és telekommunikációs szolgáltatások konvergenciája szép ígéret, egyes megoldások, például a Blackberry működnek is, csakhogy tulajdonosi (proprietary) szoftver és speciális programok kellenek hozzájuk. Egy új platform komoly változásokat vetít előre.

A mobil világ jelentős része még a 3G-ig sem jutott el, vagy csak ismerkedik vele, miközben európai kutatók már a negyedik generáció utáni lehetőségeken, a vezetéki nélküli adattovábbítást akár 12,5 GB/s sebességgel abszolváló poszt 4G technológiákon dolgoznak.

Az Egyesült Államokban hatalmas viták előzték meg a digitális televíziózásra való átállást. Végül elhalasztották a február 17-ei határidőt, ennek ellenére több száz analóg földfelszíni tévéadást kapcsoltak le.

Egy új, a jelenlegi műholdtányéroknál kisebb és megbízhatóbb gömbformájú rendszer lehetővé teszi, hogy mozgó vonaton is kényelmesen hozzáférjünk a világhálóhoz. A hagyományosak túl nagyok egyes alagutakhoz, így sok vonalon nem használhatók.

Egy amerikai projektben olyan világítórendszert akarnak kifejleszteni, amelyben adatátvitelre használnák a lámpa felvillanásait. A LED-es fényforrásokon alapuló internetszolgáltatás a mostani WiFi hálózatoknál akár gyorsabb és biztonságosabb is lehet.

Tizenöt-húsz éve, ha fel akartunk hívni valakit, fogtuk a vezetékes telefont, s tárcsáztuk a számot. Azóta jócskán kitágult a lehetőségek köre: GSM-es és 3G-s mobil, PDA, VOIP asztali PC-ről vagy laptopról, ADSL, kábel, wifi, 3G, wimax… Merre tovább?

A NASA a napokban jelentette be, hogy sikeresen tesztelték a bolygóközi – mélyűrbeli – internetet: az ügynökség sugármeghajtásra szakosodott pasadenai laboratóriuma egy, a Földtől 32,4 millió kilométerre lévő űreszközről több tucat űrben készített fényképet továbbított.

Milyenek lesznek a jövő mobilhálózatai, mely követelményeknek kell megfelelniük a mindenütt jelenlévő, mindent átható számítástechnika (ubiquitous computing) és a vezeték nélküli rendszerek által meghatározott valóságban?

Idén Barcelona adott otthont az Európai Tudományos Fórumnak, ahol többek között a digitális televíziózásnak is szenteltek egy workshopot. A konferencián a magyar kutatók is beszámolhatak a hazai helyzetről.

Többszáz európai vállalat, tudományos központ együtt dolgozza ki az elkövetkezendő éveket meghatározó mobil kommunikációs kutatási stratégiákat. Új internet, interdiszciplináris megközelítés a jelszavak, de hagyományosabb területekről sem feledkeznek meg.

Mi történik a mobiltelefonok harmadik generációja, a fejlett szolgáltatások sokaságát, például a videóhívást és a vezeték nélküli adattovábbítást néhány éve „meghonosító” 3G után? Milyen új technológiákkal bővíthető tovább a szolgáltatások köre?

Mobiltelefon-használatunk alapján elég unalmas lényeknek tűnünk. Általában ugyanazon a néhány helyen tartózkodunk, amelyeket majdnem mindig azonos útvonalon közelítünk meg. Legalábbis Barabási Albert-László és munkatársai szerint.

Az Európai Űrügynökség marsszondája és a földi állomás közötti adatátvitelt intelligens ütemező-programmal próbálják zökkenőmentessé tenni. Mivel a szondán korlátozott mennyiségű adat tárolható és csak egy bizonyos időablakban lehet kapcsolatot létesíteni a földdel, így a logisztikai problémák mindig komoly adatvesztéssel járnak.

Európai kutatók szerint az adatokat a mai megoldásoknál gyorsabban mozgató, energia- és költségtakarékosabb magányos „önfenntartó” (self-sustaining) fényhullámok tanulmányozása új telekommunikációs hálózatokat, számítógépeket eredményezhet.

A közeljövő hálózatát illetően a következő, mantraszerűen ismételt kifejezésekkel találkozunk leggyakrabban: könnyebb hozzáférés, nagyobb sávszélesség, ultra-gyorsaság, új webszolgáltatások sokasága, jó minőségű videokonferencia, IPTV.

Több éve folynak azok a kutatások, melyekben mobilok, okostelefonok cellainformációit és egyéb adatait feldolgozva próbálnak meg következtetéseket levonni egy személy vagy egy közösség működésére. Az MIT kutatói lassan elérkezettnek látják az időt, hogy a laboratóriumból kilépve a valóságban bányásszanak a felhasználók adataiban.

Intelligencia, mobilitás, kontextus-érzékenység, érintőképernyők, többmagúság – nagyjából ezekkel a szavakkal írhatók le a leköszönő esztendő hardver trendjei, melyeket az MIT Technology Review szaklapja vett gondosan lajstromba.

Erich Moechel médiakritikus és újságíró, többek között az ORF Futurezone szerkesztője. A vele készült interjúban a mobiltársaságok adatkezeléséről és a kormányok terrorizmus elleni harcának sajátosságairól nyilatkozott.

Mobiltelefonjaink egyre több feladat elvégzésére képesek: például fényképezésre, weben történő keresésre, zeneletöltésre, elektronikus levelezésre, és így tovább. Ugyanakkor sokan még mindig csak telefonálásra és sms-ezésre használják őket.

A Benefon nevű GPS-es mobiltelefon-gyártó legújabb szolgáltatásával a felhasználók nyomon követhetik barátaik helyzetét környezetükben, képeket és videókat tölthetnek fel nekik az adott tartózkodási pontjukról a város térképére.

Miért hallgassunk végtelenbe nyúló, többperces üzeneteket, ha el is tudjuk olvasni azokat? Hiszen gyakran unalmasak, időnket rabolják, sőt, néha ahhoz sincs energiánk, hogy belefüleljünk, hanem egyszerűen töröljük. Jobban szeretjük olvasni.

Idén két magyar céget is jelöltek a komoly presztízzsel járó Európai Infokommunikációs Technológiai Díjra. A Holografika 3 dimenziós televíziójával, a 77 Elektronika pedig egy ADSL hatósugár bővítő berendezéssel pályázik az elismerésre.

A személyre szabható tv-csatornák után hamarosan megjelennek a saját gyártású műsorok is az interneten. A tartalom-megosztás vágyától túlfűtött netezők összeállíthatják, és szabadon sugározhatják saját műsoraikat. Mi lesz így az ORTT-vel, százszorosára duzzad, vagy megszűnik?

A Philips egyik kutatási projektjében az emberi testet használják fel adatátvitelre. A felhasználó által viselt szenzorok adatait a testén keresztül vezetik el egy átjátszóegységhez, ami továbbítja azokat egy egészségügyi központ felé.

Az ENUM projekt keretében egy globális telefonkönyvet kívánnak létrehozni, mely összeköti bolygónk 1,2 milliárd telefonvonalát a világ 360 millió internet felhasználójával. Már idehaza is dolgoznak a szakemberek azon, hogy ne kelljen a vezetékes telefonszámok, Skype azonosítók és e-mail címek között különbséget tennünk.

A Tajvani Nemzeti Egyetem klinikáján olyan betegirányító rendszert terveznek bevezetni, melyben a kórházba érkező betegekre helyezett azonosítókkal nyomon tudják követni, hogy a betegkivizsgálási folyamat hol akadt el. A kórházi kezelés egy olyan többlépcsős folyamat, melyben a legkritikusabb tényező a beteg várakozással töltött ideje, a kutatók ezt próbálják meg minimalizálni.

Az Egyesült Királyságban nagyszabású kutatást indítottak, melynek keretében az épületek elektromágneses sugárzás áteresztő, felerősítő, illetve blokkoló képességét vizsgálják. A cél olyan épületek létrehozása, melyek a megfelelő helyeken engedik a vezeték nélküli távközlési eszközök használatát, más helyeken viszont blokkolják a mobil és a WiFi jeleket.

Harmadszor-negyedszer hívjuk ugyanazt a személyt, de mindig a szokásos üzenetrögzítő-szöveget halljuk. Rosszabbik esetben felveszi, zavartan elhadar valamit, aztán leteszi. Máskor minket hívnak a napi munka kellős közepén, és máris ránk szegeződik a főnök szúrós szeme. Mit tegyünk?

A színes kijelzők és a nagyfelbontású képek után a 3D ígérkezik a vizuális technológia következő nagy forradalmának. A nézőnek minden korábbinál gazdagabb, valósághoz közelibb látványban lesz része. Európa háromdimenziós élményeket célzó számos kutatása a 3DTV projektben tömörül.

Mivel a különböző mobil eszközök (telefonok, PDA-k, laptopok) behálózzák életünket, hétköznapjaink meghatározó tárgyi szereplőivé váltak, a rajtuk keresztül áramló információ hitelessége és biztonsága szintén egyre fontosabb. Miként oldható meg a probléma úgy, hogy a felhasználót ne zavarja?

A Los Angelesi Rendőrség ezentúl rádió frekvenciás azonosítást is fog használni autós üldözéseinél. Az autóra rálőnek egy RFID chipet, így műholdas helymeghatározón keresztül az Interneten nyomon követhető lesz a jármű útvonala.

A British Telecom olyan szoftvert készített, mely a focimeccs közvetítését elemezve automatikusan összefoglalót készít az összecsapásról. A BT a VB-n sikeresen tesztelte az alkalmazást, amit a közeljövőben induló szélessávú digitális televízió szolgáltatásukban fognak felhasználni.

A sportvilág legnagyobb eseménye, a labdarúgó VB nemcsak a futballistáknak, hanem az új mobilkommunikációs technológiáknak is komoly megmérettetést jelent. A nagy cél, hogy minél szélesebb közönséghez jusson el a minél több médiumot érintő, médiumok határain átívelő tartalom.

Egy nemrég készült felmérés alapján, az Európai Unió lakosai napi átlagban három és fél órát töltenek el a meglehetősen passzív tévénézéssel. Az interaktív digitális televízió (iTV) ugyan kitágítja a lehetőségeket, széleskörű elterjedéséhez azonban a szereplők által elfogadott nyílt szabványra lenne szükség.

Egyre elterjedtebb a rádiófrekvenciás azonosítás, vagy ismertebb nevén az RFID használata. Nemrég indítottak ilyen egyetemi szakot az USA-ban, pár hete pedig egy cég beültethető, testhőmérsékletet mérő chip-et dobott a piacra.

A műsorszórásra, mobil és szélessávú kommunikációra használt európai műholdak egyrészt növelik az Unió versenyképességét az infokommunikációs technológiában, másrészt nagyobb autonómiát biztosítanak. A SatNEx projekt célja „szövetségi” műholdas rendszer létrehozása.

Hogyan integrálhatók különböző típusú telekommunikációs szolgáltatások, hagyományos, mobil és műholdas hálózatok? Milyen következményekkel jár az integráció, kihasználhatók-e az eltérő rendszerek előnyei, ha egyetlen architektúrában egyesülnek? Az izgalmas kérdéseket az európai uniós SAILOR projekt igyekezett megválaszolni.

A világháló térhódításának egyik legszemléltetőbb példája a még gyerekcipőben járó internet protokoll alapú televíziózás. Egyrészt különös házasság, mert a passzív tévé és az interaktív internet teljesen ellentétes médiumok, másrészt a kommunikációs eszközök történetének és az IKT területén felgyorsult konvergenciának logikus következménye.