Kapcsolatok hálójában
Nicholas Christakis és James Fowler könyve
2010.12.01.
Magyarul is olvasható már 2009 egyik sikerkönyve, a hálózatelmélet újabb kiemelkedő alkotása, a harvardi orvos-szociológus Nicholas Christakis és a Kaliforniai Egyetem politológusa, James Fowler által jegyzett Kapcsolatok hálójában.

Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják sorsunkat? – teszik fel a kérdést a szerzők az alcímben, majd példák és történetek sokaságán keresztül válaszolják meg.

Hálózatok mindig voltak, mindig lesznek, az emberi cselekedeteket évezredek óta formálják, gondolatainkat, érzelmeinket, egészségünket, szokásainkat, vallási meggyőződésünket és politikai nézeteinket befolyásolják. Kutatásukkal viszont – korábbi szórványos kísérleteket nem számítva – csak a XX. század második felében kezdtek el tudományosan foglalkozni. Az internet mindent megváltoztatott, és fokozatosan tudatosította a felhasználókban a hálózatiság jelentőségét. Barabási Albert-László úttörő munkája, a Behálózva (2002) óta a hálózatelmélet az egyik legfelkapottabb kutatási és tudományos ismeretterjesztési terület.

A Kapcsolatok hálójában egyrészt a Barabási és más hálózatkutatók által kijelölt ösvényen halad, másrészt a szerzők egyértelműen a társadalmi vonatkozásokra összpontosítanak, a természettudományos és technológiai következmények kevésbé foglalkoztatják őket. Ennek a megközelítésnek köszönhető, hogy – a hasonló munkákkal összehasonlítva – a hálózatelmélet szociológiai aspektusait minden korábbinál komplexebben és árnyaltabban mutatják be. Mondandójuk lényege, hogy míg korábban a felelősség kérdését vagy egyéni, vagy kollektív kategóriának tartották, megfeledkezve a kettő közötti kapocsról, az emberi kapcsolatokról: „ha összekötjük az egyének és a csoportok vizsgálatát, akkor a kapcsolati hálók tudományának segítségével az emberi lét nagyon sok aspektusát érthetővé tehetjük.”

A kötet a Typotex Kiadó gondozásában, a „könyvkiadás és az internet szellemét összeegyeztetve, a könyvolvasás új alternatíváját kereső” Edition 2.0 sorozat második darabjaként jelent meg. (Az első, Bernard Girard: A menedzsment forradalma – a Google modell szintén 2010-ben jelent meg.)

Mi ez az új alternatíva, hogyan hozható közös nevezőre a statikus szöveg és a dinamikus internet? A kiadó ezúttal érdekes és egyben szórakoztató, a lineáris olvasás monotóniáját (részben) ellenpontozó megoldással kísérletezik: az eredeti szöveg számukra érdekes részeit három neves magyar szakember (Bőgel György, Lovrics László, Csermely Péter) lapszéli kommentekkel látta el, valahogy úgy, mint amikor a world dokumentumokhoz fűzünk megjegyzéseket.

A könyv bemutatójára ma 18 órakor kerül sor. Helyszín: Olvasók Boltja (Millennium Center, Budapest, V. kerület, Váci u. 19-21). Az est beszélgetőtársai a magyar kiadás kommentelői: Bőgel György és Lovrics László, valamint az Edition 2.0 szerkesztője, Dömölki Bálint lesz. A moderátor szerepét Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója tölti be.

(kf)