A cukorbetegek általában naponta többször vért vesznek maguktól, hogy megmérjék a vércukorszintjüket. A jövőben a bőr alá ültetett nanoszenzorok segítségével egy egyszerű fénymérővel megoldaható lesz ez a probléma.

Amerikai kutatók az agyba épített elektródákkal elérték, hogy súlyos agyi károsodásban szenvedő emberek egy beszédszintetizátor segítségével magánhangzókat tudjanak kimondani. A jövőben a rendszer alkalmas lehet arra, hogy gondolataikkal irányítva megszólalhassanak a néma betegek.

Olyan nanotechnológián alapuló morfiumadagolót fejlesztettek ki az USA-ban, aminek segítségével el lehet kerülni a túladagolás okozta légzésleállást. Az új anyag nagyban megkönnyíti a sebesült katonák sürgősségi ellátását.

A szervezet egyes – aktív – sejtjei képesek megakadályozni rákos daganatok növekedését. Egy nemrég fejlesztett bioérzékelő segíti a kezelőorvost a sejtek azonosításában, lehetővé téve, hogy a beteg immunrendszerét használja a rák elleni küzdelemben.

DNS-ből és más biológiai molekulából készült számítógépek ma még távol az átlag felhasználótól, a világ néhány speciális laboratóriumában léteznek csak. Izraeli kutatók rájöttek, hogyan lehet e gépecskéket felhasználóbaráttá tenni.

Egy tel-avivi kórházban sikeresen alkalmazzák a virtuális valóságot fizikai rehabilitációra szoruló páciensek kezelésében. A betegek fejleszthetik egyensúlyérzéküket és összetett mozgásokat gyakorolhatnak különböző játékok segítségével.

Egy német kutatócsoport azt próbálja feltárni, hogyan képesek a halak az oldalvonaluk segítségével tájékozódni. A kutatók szerint a nyomásváltozás érzékelése által a jövőben a robotok is pontos képet alkothatnának a környezetükről.

Európai kutatók szén nanocsövekből „magányos” atomok mérésére alkalmas parányi szerkezetet hoztak létre. Beláthatatlan a benne rejlő potenciál: tudósok például molekuláról molekulára tanulmányozhatják vele a kémiai reakciók fejlődését.

Japánban nagyon elterjedtek a mosó, szárító, sőt zenélő funkcióval ellátott WC ülőkék. Egy helyi cég most olyan WC-t gyárt, ami elemzi is a folyamat eredményét, és az ebből nyert egészségügyi értékeket vezeték nélkül továbbítja a mobilunkra.

Két amerikai kutatónak sikerült olyan miniatűr ultrahang készüléket létrehozniuk, ami USB-n keresztül akár egy okostelefonhoz is csatlakoztatható. Az ultrahang képét a mobil képernyőjén valósidőben figyelhetjük és továbbíthatjuk orvosunknak.

Mi a közös a papírhajtogatás művészete és a közeljövő szabad szemmel nem látható infokommunikációs eszközei között? Látszatra semmi, ám nano-origami technológiával parányi anyagok egyszerű 3D-s szerkezetekké alakíthatók át.

Egy EU-s projektben olyan biometrikus azonosítási technikán dolgoznak, mely nem statikus jellemzők mentén ismer fel a személyeket, hanem azok mozgása, ülés közbeni testtartása, vagy éppen agytevékenységük egyedi mintázata alapján.

Az Exmocare nevű amerikai cég olyan karóra méretű bioszenzort fejlesztett ki, mely szinte tökéletes pontossággal detektál bizonyos szív és érrendszeri zavarokat. A szerkezet a számítógépen keresztül riaszthatja a háziorvost, vagy akár a mentőket is.

A mikroelektronika fejlődése lehetővé fogja tenni, hogy a nem is olyan távoli jövőben a mai szuperszámítógépek teljesítményére képes masinák lapuljanak zsebünkben. Atomi szintű számítások, nano- és piktoméretű alkatrészekből álló molekulányi gépekkel…

A molekuláris nanotechnológia egyik hosszútávú alapvetése, hogy a véráramkörbe juttatott, az ottani labirintusban navigáló mikroszkopikus – emberi hajszálnál vékonyabb – szerkezetek közvetlenül kezelhetnek betegségeket, például a rákot.

Amerikai kutatók bonyolult molekuláris szimulációkat végző szuperszámítógépet fejlesztenek. A munka hamarosan befejeződik, tervezői szerint az új masina bármely eddiginél nagyságrendekkel komolyabb teljesítményre lesz képes.

Két, liliputinál is parányibb – a méter milliomodrészében mérhető, azaz csak mikroszkóppal látható – robot végez szépen koreografált mozgást. Táncolnak, zenére piruetteznek. Különösebb irányítás nélkül állnak össze önszerveződő szerkezetekké.

Képzeljük el, hogy a hosszú évek során, hercegnők és bolygók megmentése közben felhalmozott játéktapasztalatot orvosi célokra, például az Alzheimer-kór leküzdésére, vagy az AIDS vírus felfedezésére használjuk, s közben ugyanúgy szórakozunk, mint megszoktuk.

A testhőmérsékletet, szívtevékenységet monitorozó ruhadarabok mostanában kerülnek kereskedelmi forgalomba. A miniatűr bioérzékelőkkel ellátott okos textíliák egyéb funkciókra, például a testnedvek, veríték és vér elemzésére is képesek lehetnek.

A denevérek meg tudják különböztetni a növényfajtákat egymástól a sötétben kizárólag a felületükről visszaverődő ultrahangok alapján. Német bioinformatikusok egy csoportja tanulóalgoritmusokkal reprodukálni tudta a bőregerek eme rejtélyes képességét.

Titkos katonai fejlesztések, pozitív elvárások, negatív hajtóerők, rejtélyes elnöki megbízások, szingapúri vízhiány, molekuláris gépeket építő molekuláris gépek, Kína széthullásának társadalmi-technológiai következményei, a globális felmelegedés pozitív hozadéka… Nanotechnológia-forgatókönyvek, 2008-2025.

Mit értünk 2007-ben nanotechnológián, mely tudományterületeket és alkalmazásokat fed le, miért fog sokak szerint forradalmi változásokat előidézni? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Mojzes Imre, Molnár László Milán szerzőpáros.

A július elején kezdődött, a hagyományokhoz híven nemzetközi szimpóziummal egybekötött RoboCup 2007 egyik különlegességének számított, hogy ezúttal szabad szemmel nem látható, parányi robotocskák is megmérettettek. Megmérettettek, de nem találtattak könnyűnek.

A Calgari Egyetem a SUN-nal közösen létrehozta az emberi test 3 dimenziós interaktív modelljé. A Caveman (barlangi ember) névre keresztelt rendszer kompatibilis a 3D-s diagnosztikai képalkotó eljárásokkal, így a jövőben hatékony eszközt jelenthet a gyógyításban is.

Szenzorok nélkül környezet-intelligencia és intelligens otthon egyaránt elképzelhetetlen. De nemcsak a minket körülvevő világ, hanem testünk részeivé is válhatnak. Megoldható-e, hogy az általuk gyűjtött információ ne kerüljön illetéktelen kezekbe?

Nagyszabású projektbe fogtak a Stanford Egyetemen. Az alkalmasint új neurális beültetésekhez vezető, szilíciumból felépítendő agyi kortex segítségével a tudósok könnyebben tudnák tanulmányozni a nyelvmegértést, az arcfelismerést vagy éppen napi terveink kidolgozását.

Amikor a nyolcvanas években, a nanotechnológia-úttörő K. Eric Drexler emberi szervezetben tevékeny, szabad szemmel láthatatlan gépekről írt, sci-fiként legyintettek rá. Úgy tűnik, hamarosan rácáfolnak a kételkedőkre – a tervek szerint 2009-ben indul a „fantasztikus utazás.”

A dinamikusan fejlődő genetika az egészségügy forradalmát vetíti előre. Csakhogy a DNS titkainak fokozatos megfejtése és az elméleti eredmények nem ültethetők át azonnal a napi gyakorlatba. Hogyan kapcsolható össze a bio- és az orvosi informatika?

Évente több ezren halnak meg, vagy húzódik el a betegségük, mert a lábadozás során sok intenzív osztálynak nem áll módjában a páciens vércukorszintjét folyamatosan ellenőrizni. Pedig ha megtörténne, kevesebben halnának meg, gyorsabban felépülnének a betegek.

Milyen eljárással hozhatók létre élettelen anyagból az organikusnál egyszerűbb, mesterséges élő sejtek? Az önszerveződő, életszerű tulajdonságokkal rendelkező infokommunikációs rendszerek nagyban segítenék a következőgenerációs robotikát és a nanoszinten működő technológiákat.

Amerikai kutatók olyan szilikon kristályokon alapuló technológiát fejlesztettek ki, mellyel helyettesíthetik a kvarckristályokat az órákat használó szerkezetekben. A milliméter nagyságú kvarckristályok helyét könnyen lehet, hogy hatvan évi regnálás után a pár száz mikrométeres szilikonok veszik majd át.

Szinte kimeríthetetlenek a mikro- és nanotechnológia alapú rendszerekben rejlő lehetőségek. A potenciális alkalmazási területek közül az orvostudomány, az autóipar és a léghajózás tűnnek a legizgalmasabbnak. Csakhogy az európai kutatóintézetek, kormányok és ipari szereplők hatékony koordinációja még várat magára.

A Nebraskai Egyetem két kutatója olyan szenzort készített, melynek alkalmazásával az emberi ujj érzékenységét megközelítő felület-letapogató berendezést lehet létrehozni. A nanotechnológiát használó új eszközt elsősorban orvosi alkalmazásra szánják.

Európai kutatók biológiai és szilíciumalapú rendszerek közötti összekötő „hidat”, mágneses molekuláris kapcsolóként működő nanoaktuátort fejlesztettek. Hiába a biotechnológiai és biofizikai szakértők szkepszise, a pirinyó gép rengeteg nanotech-alkalmazásban játszhat kulcsszerepet.

Olasz, német és svájci kutatók speciális, agysejtekkel kommunikáló mikrochipet hoztak létre. Szerves és szervetlen matéria egyesítése rendkívül fontos lépés az elektronikus áramkörök és az élő idegrendszer magasabb szintű szintézise felé vezető úton. Egyre többen gondolják, hogy a hibrid eszközök a jövő információtechnológiájának az alapjai.

Genetikus tervezés, kognitív képességeink gyógyszerekkel történő fokozása, őssejt-kutatás, öregedés elleni medicina, ember-gép szimbiózis… Valamennyi módszerrel meghosszabbítható a Homo sapiens élete. De vajon van-e jogunk hozzá? – merül fel egyre gyakrabban a kérdés.

Az egysejtű nyálkagomba felettébb érdekes szervezet: nemcsak megtalálja a legrövidebb utat egy labirintusban, hanem hatlábú robotot is mozgat már. A Klaus-Peter Zauner által fejlesztett különös – biológiai – gépezet helyváltoztatását speciálisan kitenyésztett élő sejt irányítja.

Az utóbbi évek kutatásai során, például a Humán Genom Projekt projekt eredményeként rengeteg biológiai adat, dokumentumok tömkelege halmozódott fel. Hogyan igazodjunk el köztük, miként ismerjük fel a releváns információt, kapcsoljunk egymáshoz látszatra összefüggéstelen számokat, fogalmakat?