Pár éve még inkább kutatási projektek foglalkoztak hangfelismeréssel, és az ilyen programok csak nagyon korlátozott szókészlettel és szinte kizárólag laboratóriumi körülmények között működtek. A Google most hétköznapokban is elérhetővé tette ezt a technológiát az androidos telefonokon.

A DARPA már valós helyzetben teszteli a pastu-angol előszavas fordítógépét. A katonáknak csak a Google Nexus One telefonját kell magukkal vinniük, az androidos mobilba beszélve a program azonnal felismeri, lefordítja és ki is mondja szavaikat.

A csináld magad robot-kultúra élharcosainak egyik állandó célpontja a bűvőskocka. Az egyik legújabb próbálkozásban egy androidos telefonon futó program által vezérelt Lego-robot rakja ki a 7x7x7-es kockát alig több mint 500 fordítással.

Valóra válhat az ősi nyelvek megfejtésének álma: egy új algoritmus nemcsak az egykori nyelvek dekódolásában, hanem a jelenleg használt fordítóprogramok hatékonyságának növelésében is segíthet majd.

A posztmodern világot növekvő mértékben határozza meg az álló- és mozgókép; nap, mint nap szembesülünk a vizuális információtömeggel, és próbáljuk kezelni kognitív pluszterheit, amelyek hátráltathatnak egy-egy feladat végrehajtásában.

Az infokommunikációs technológiák hiába szűkítették globális faluvá a földkerekséget, a lingvisztikai Bábel újabb határokat húz. Minél „kisebb” a világ, annál inkább érzékelhetők a lakóit elválasztó nyelvi korlátok. Európa jól szemlélteti a helyzetet.

A média beláthatatlan mennyiségű anyagot gyárt le nap, mint nap. Az információáradat értelmezése, hasznos darabok kiszűrése gyakran teljesen reménytelennek tűnik. Egy európai uniós projekt automatizált multimédiaelemzője könnyebbé teszi a dolgunkat.

A légszennyeződést figyelő rendszerek közvetlen környezetükről pontos képet, nagyobb földrajzi területekről viszont már alig adnak információt. A térkép hiányosságai webszolgáltatásokkal összekapcsolt statisztikai módszerekkel tüntethetők el.

A denevérek rendkívül jól teljesítenek visszavert hangok tájékozódás során történő alkalmazásában. A bőregerek visszhang-lokalizációjával foglalkozó kutatások eredményei több infokommunikációs technológiában hasznosíthatók.

Ha rendelkezésre állnak a megfelelő technológiák – beszéd szöveggé alakítása, gesztusok, tekintet, távolság gépi értelmezése – az online ismeretkinyerés módszerei a valóságban is eredményesen alkalmazhatók, jobban érthetők a mindennapok interakciói.

Mivel a gépek nem pontosak statikus és mozgó objektumok észrevételében, és megbízható tárgydetektálás nélkül haloványabban teljesítenek, autonóm mobil robotok és intelligens megfigyelőrendszerek fejlesztése is a vártnál lassabban megy.

A terrorizmus elleni nemzetközi harcban és bűnüldözésben komoly segítséget nyújthat egy, tömegben és más népes, dinamikus környezetekben szokatlan viselkedésmintákat kutató és detektáló új ausztrál szoftver.

Az új Photoshopban ki tudjuk majd törölni a kép egyes részeit úgy, hogy a program a kontextusnak megfelelõen egészíti ki az üres helyeket. Az Adobe egyelõre keveset árult el az új funkcióról, de a demonstrációk alapján a képek retusálásának folyamata drámain leegyszerûsödik.

Amerikai kutatók blogok elemzésére tanítják számítógépes rendszerüket. A történetmesélésre összpontosítva, nyelvi jegyek alapján szelektál közülük. Az összegyűjtött adatokból könnyebb lesz kialakuló trendekre és viselkedésformákra következtetni.

Automatizációs technológiák forradalmasítják a mobiltelefonon és más beágyazott rendszerekben használt szoftverek maximális teljesítményének eléréséhez szükséges módszereket. Az MI egyik részterülete, a gépi tanulás a kulcs.

Amikor az Irakban állomásozó amerikai katonák meg akarják hallgatni az ellenség beszélgetéseit, rákapcsolódnak az általuk használt rádiófrekvenciára, majd a hanganyagot helyi fordítók ültetik át angolra. Már amit egyáltalán hallanak és értenek belőle.

Kísérleti idegtudományt és számítógép-tervezést közös nevezőre hozó, genetikai technikák által inspirált Harvard- és MIT-kutatók olcsó és nagyteljesítményű játékhardvert is hasznosító új módszert dolgoztak ki mesterségeslátás-rendszerek fejlesztésére.

Az emergens jelenségek észlelését nehéz számítógéppel reprodukálni, így nagyon jól alkalmazhatóak a felhasználók regisztrációjánál használt CAPTCHA-kban. A torzított videókat az emberek azonnal értelmezik, de gépi algoritmusokkal nem azonosítható mi történik a bejátszáson.

A videó meghódította a világhálót, a drámai mértékben növekvő mozgóképanyaghoz, audiovizuális tartalmak kezeléséhez új indexelő és keresési módszerek kellenek. Európai kutatók egy ilyen, kereskedelmi alkalmazásokkal kecsegtető megoldást dolgoztak ki.

A szem talán a lélek tükre, az írisz viszont minden kétséget kizáróan felfedi egy személy valódi identitását. Az amerikai Szabványok és Technológia Nemzeti Intézete (NIST) több tanulmányban foglalkozik az írisz-alapú biometrikus azonosítás előnyeivel.

Kosárlabda-videókat keresünk online. Találatként honlapok egészen hosszú sora jelenik meg. Valószínűleg tartalmaznak képeket vagy leírásokat. De mi történik akkor, ha gépünk nemcsak videó után, hanem a videón belül kutakodik?

Kaliforniai kutatók szemi implantátummal, például mesterséges retinával rendelkező vak személyek vizuális élményeit emuláló távirányított mobil robotplatformot fejlesztenek. A Cyclops nevű rendszer jelentős segítséget nyújthat vakok szabad mozgásában.

Ki írta az Erzsébet-kori Anglia ismeretlen szerzőnek tulajdonított egyik királydrámáját, a III. Edvárdot? Közreműködött-e Shakespeare a mű megírásában? Plágium kiderítésére tervezett program segíti az irodalomtörténészeket, s véli úgy, hogy igen.

Biztonsági szakemberek régóta tudják, hogy a világ több tízmillió kameráját lehetetlen monitoroznunk. Ráadásul sok a jobb esetben csak régi, rosszabbikban elavult, szinte használhatatlan rendszer, gyakoriak a téves figyelmeztetések. Mi lehet a megoldás?

Egy amerikai cég olyan video-kereső rendszert készített, amellyel biztonsági kamerák felvételei között kutathatunk. A programmal megjelölhetünk például egy ajtót és kilistázhatjuk azokat az eseményeket, amikor valaki ott ment ki az épületből.

Autizmus, Down-kór, amiotrófiás lateral szklerózis (ALS), stroke stb. következtében csökken a beszédkészség. Eddig főként drága speciális készülékekben látták a megoldást. Lehetséges, hogy az iPhone és szöveget beszéddé alakító szoftver is jól kiszolgálja a rászorulókat?

A blogok és a közösségi hálózatok térhódításával gombamód szaporodnak a világhálón olvasható véleménynyilvánítások: kritikák, pontozásos (és anélküli) értékelések, ajánlások… Mit árulnak el a felhasználóról, érzelmeinkről az adathegyek?

A Tokiói Egyetemen olyan holografikus kijelző készítettek, amiben a megjelenített tárgyakat meg is lehet érinteni. Ultrahang segítségével érezhetjük, ahogy egy labda végiggördül a kezünkön, vagy azt, ahogy eső csepereg a tenyerünkre.

A hordozható kamerákkal készített mozgóképek elemzése után kiszámítható az akadályok távolsága, előrejelezhető személyek és járművek mozgása. Az információt a rendszer 3D-s hangképpé alakítja át, s juttatja el a súlyosan látáskárosult felhasználóhoz.

Totyogó kisgyerekek képesek átmenni a zsúfolt szobán, rátalálni a kiválasztott tárgyra. A gépeket komoly próbára tevő triviális eseménysor a mesterségesintelligencia-kutatás izgalmas kihívása. Az emberi agy látással összefüggő funkcióit kell imitálni hozzá.

A mobiltelefon egyre többször felhasználói viselkedésformákat és közösségi interakciókat mérő kutatások tárgya. A készülék GPS-e, gyorsulásmérője vagy mikrofonja által összegyűjtött adatokból fontos minták, szokások, trendek mutathatók ki.

Tárgyak, tárgycsoportok felismerése az ember számára magától értetődik. Nem gondolkozunk el rajta. Pedig lenne min: a szem a legfontosabb érzékszerv, agytevékenységünk fele valamilyen módon a látáshoz kapcsolódik. Számítógépeknél gyökeresen más a helyzet.

Meglepőnek tűnik, mégis valószínű, hogy vírusok terjedésének, telefontornyok elhelyezésének tanulmányozása során, mobil hálózatok kiépítésekor vagy éppen úttervezésnél ugyanaz a mozgásmintákról készült modell használható.

Egyre elterjedtebbek a beszédszintézisen alapuló alkalmazások. A főként angol nyelvű rendszerek cikkeket, könyveket olvasnak fel a felhasználónak, de az is lehet, hogy egyszer a kijelzőt is helyettesíti majd a gépi hang.

A Carnegie Mellon Egyetemen olyan intelligens asztalt fejlesztettek ki, mely egy randevúnál érzékeli, hogy a szembeülő felek kezdenek egymásra hangolódni, vagy éppen szeretnének véget vetni a kínos helyzetnek.

Az adatfile-ok terebélyesednek, a tudósoknak egyre kevesebb idejük marad rájuk. Jogosan merül fel a kérdés: mit ér a mérhetetlen massza, ha nincs matematikailag, informatikailag hiteles és hatékony eszköz az elemzésükre, s felfogni, mit is rejtenek?

Egy amerikai cég legújabb alkalmazásával egy weboldalon megjelenő fényképeken szereplő emberek különböző tulajdonságait lehet azonosítani. Ezek alapján könnyebb oda illő reklámokat válogatni az adott laphoz.

Az észak-spanyol San Sebastian és Pamplona városokba látogató turisták hamarosan különleges élményben részesülnek: a látványt egy – térinformatikát és bővített valóságot ötvöző – okos ketyere segítségével még szebbként, információ-gazdagabbként élhetik meg.

A digitális képek hiába tartalmaznak bőséges információt, mutatják be meglepő részletességgel és élethűséggel tárgyukat, igen nehéz visszakereshető módon katalogizálni őket. Jó hír, hogy egyre több kutatás, fejlesztés igyekszik változtatni ezen az állapoton.

Operaénekesek, popsztárok önkifejezésének egyaránt fontos része a hangmagasság vagy a frekvencia gyors változtatásával a hangot sokszínűbbé tevő vibrálás néven ismert zenei effektus. Minősége nehezen, és szinte csak szubjektíven ítélhető meg.

A térfigyeléshez használt CCTV kamerák eddig szinte csak láttak. Egy angol fejlesztőcsoport túllép a vizualitáson: mesterséges intelligencián alapuló szoftverük segítségével a rendszer megtanul gyanús jeleket hallani.

Asimo, a Honda legendás humanoidja újfent hallat magáról. A szó szoros értelmében, hiszen legújabb változata azért jelentős előrelépés az ember-gép interakció történetében, mert három egyidőben kiabáló ember hangját képes megkülönböztetni egymástól.

Nagyban zajlik a labdarúgó Európa-bajnokság. Az elsőszámú szórakozást természetesen a gyönyörű gólok, a hihetetlen mentések jelentik, ám a nézőseregek még nagyobb biztonságát garantáló megfigyelőrendszerek nélkül nem lenne teljes.

Az egyik legtekintélyesebb svájci bank elemzői szerint Csehország nyeri majd a 2008-as foci Európa-bajnokságot. Az UBS a piaci folyamatok előrejelzéséhez használt rendszerét alakította át annak érdekében, hogy az egyes mérkőzések eredményeit bejósolja.

A gépjárművek mind bonyolultabb biztonsági mechanizmusaival megnőtt a hibalehetőségek száma. Minél komplexebb a rendszer, minél inkább függenek egymástól az összetevő elemek, annál nagyobb az esély a katasztrófához vezető baklövésekre.

A számítógépek viszonylag csekély mennyiségű pixel alapján azonosíthatják egy kép tárgyát. MIT-s kutatók szerint kevesebb információra van szükségük a korábban feltételezettnél. Az elmélet gyakorlatba ültetésével hatékonyabbá válik a gépi látás.

Egy amerikai cég megfigyelő-kamerái, ha gyanús eseményt detektálnak dinamikusan változtatják a videó minőségét. A biztonsági őrök a rendszerben rögzített személyek képeire rákereshetnek, így akár valós időben megállapíthatják, éppen hol tartózkodnak az épületben.

A stúdiókban korábban csak az egyszerű hamis énekhangokat lehetett minőségromlás nélkül javítani. Egy új program segítségével a hangszerek által felharmonikusokkal együtt megszólaltatott dallamokat is korrigálhatják majd a technikusok.

Tükörbe nézünk, és képregény-, rajzfilm-szerű önmagunk tekint vissza ránk. Mosolygunk, ő is mosolyog, széttárjuk karunkat, ő is széttárja karját, fejünkkel biccentünk egyet, ő is biccent egyet. Az érdeklődők Berlinben már megtekinthetik az új technológiát.

Magyar kutatók olyan elosztott erőforrás-kezelésű rendszert hoztak létre, melybe bárki bekapcsolódhat. A megfelelő klienst letöltve az otthoni számítógépünkre hozzájárulhatunk a magyar rákkutatáshoz, illetve a várható pollenkoncentráció előrejelzéséhez.

Egy zenészeknek szóló közösségi oldalon intelligens algoritmusok segítségével kiértékelik a feltöltött szerzeményeket. A program a korábbi slágerekhez hasonlítja a számokat, és ebből jósolja meg mennyire lehet sikeres az adott dal.

Az Európai Unió huszonhárom hivatalos nyelve azt eredményezi, hogy a lehetséges fordítás-párok száma 253. A hamisítatlan nyelvi Bábelben a folyamat automatizálása tűnik kézenfekvő megoldásnak. Csakhogy az igen költséges és lassú. Vagy mégsem?

Egy norvég cég olyan technológiát fejlesztett ki, melynek segítségével az ujjunkkal térben mozgathatjuk a kurzort. A rendszer különlegessége, hogy nem kell hozzá speciális kesztyű, vagy szenzor és hardverigénye is minimális.

Sokszor nem használhatjuk a kezeinket, vagy éppen vagyunk internet közelben, ilyenkor világmegváltó gondolatink könnyen feledésbe merülhetnek. Ezen próbál segíteni a Jott, mely hangüzeneteinket e-mailekké és sms-ekké alakítja át.

Egy india állásportál keresőmotorja értelmezi a jelentkezők önéletrajzát és azonosítja korábbi munkatapasztalatait. Automatikus párosítja a jelölteket az állásajánlatokhoz, majd megszervezi az online videointerjúkat is.

A Buffalói Egyetemen kidolgozott szoftver automatikusan leosztályozza az általános iskolások kézzel írott esszéit. Az jegy eldöntésénél a rendszer a szóhasználatot, a szórendet is figyelembe veszi, de a dolgozat eredetiségét és szerkezeti felépítését is értékeli.

Eddig poéták pallérozták írástudásukat klasszikus japán verseken, ezentúl viszont már számítógépek is költővé léphetnek elő. A Kyotoi Egyetemen olyan programot fejlesztettek, amely két-három kulcsszó begépelését követően létrehozza az óhajtott verset.

Egy adatbányászattal foglalkozó amerikai cég nyílt hozzáférésű orvosi-keresőt indított. A CureHunter tudományos cikkekből kiindulva feltérképezi a gyógyszerek, kezelések és betegségek viszonyát és egy hálózatban jeleníti meg a felhasználók számára.

A Pioneer képfelismerős GPS rendszere nem a szokásos rajzolt térképre, hanem beépített kamerájának felvételére rajzolja ki a követendő útirányt. Figyelmeztet minket, ha átsodródunk egy másik sávba, vagy ha túl közel megyünk az előttünk haladó autóhoz.

Az MIT-ben olyan keresőprogramot fejlesztettek ki, amely az egyetemi előadások videofelvételeit szöveggé alakítja, és azokban kutatja fel a kulcsszavakat. Ha nem értenek valamit a diákok, nem kell az egész előadást végignézniük, csak a releváns részeket.

A Microsoft azonnali üzenetküldő rendszerén működő Mikulás beszélgetőrobot az egyik dialógusban trágár kifejezéseket használva válaszolt partnerének. A cég a Mikulást azonnal kirúgta állásából.

Egy kanadai cég olyan adatbányászati alkalmazást fejlesztett ki, mellyel az egyes földrajzi területek ásványkincs tartalmát lehet feltérképezni. A program annyira hatékony, hogy az amerikai arany kitermeléssel foglalkozó cégek szinte sorban állnak, hogy mielőbb kipróbálhassák.

A 2003-as nagy keleti-parti áramszünet óta az Egyesült Államokban kiemelt probléma az áramellátás biztonságának fenntartása. A Columbia Egyetem gépi tanulást használó rendszere 75%-os pontossággal meghatározza, hogy a hálózat mely részei veszélyeztettek, hol kell karbantartási munkákat végezni.

Egy tokiói kiállításon az emberi mosolyt felismerő és osztályozó szoftvert mutattak be. Tetszett a közönségnek: a jelenlévők egymással versengve igyekeztek minél szebben mosolyogni. A technológia a fejlesztő cég „arc-feldolgozó” szoftver-családjának része.

Különösebb energiákat nem fejtünk ki a látáshoz és az érzékeléshez. Automatikusan végezzük el a számításokat, oldjuk meg a problémákat. A hibátlanul látó gépi rendszereknek mindezeket a számításokat és feladatokat kellene hozzánk hasonló tempóban abszolválniuk.

A képernyőn látható animált figura brit jelbeszédre fordítja az elhangzottakat. A bármely ország speciális jelbeszédére adaptálható technológia lehetővé teszi azt is, hogy üzleti vagy oktatási témájú előadásunkat digitális karakterek tolmácsolják siketeknek és rosszul hallóknak.

Egy szoftver segítségével láthatóvá tehető a száguldó autók körül áramló levegő. A DraftTrack az autóversenyek közvetítése alatt valósidőben jeleníti meg a levegőt. Lehetővé téve a nézők számára, hogy jobban átéljék a szélárnyékból történő előzéseket.

A szemmozgás-követés az egyik leghatékonyabb marketing-kutatási eszköz napjainkban. Egy ausztrál cég a szokásos infrakamerás pupilla-felismerést az arc és a fej irányának detektálásával egészítette ki. Az eljárás így nagyobb mozgásszabadságot enged meg a vizsgálati személyeknek.

Egy ausztrál jogász-informatikus kutatópáros egyezkedést támogató rendszert fejlesztett ki. A mediátor-program segít megoldani válás esetén a vagyon igazságos felosztását, mindkét fél érdekeinek figyelembe vételével.

Egy brit HR cég olyan szoftvert dolgozott ki, mely neurális hálózatok alkalmazásával találja meg egy betöltendő munkakörre jelentkezők közül a leginkább megfelelőt. A program segítségével drámaian megnőttek az újonnan felvett dolgozók beválási mutatói.

A valaha fénymásolással világhírűvé vált Xerox ezúttal keresőmotorral igyekszik maradandót alkotni. A 2008-ban piacra kerülő, kifejezetten vállalatok számára készült FactSpottert nem a Google riválisának szánják: szinte már nem is keresést, hanem adatbányászatot végez.

Ezentúl webes vásárláskor nem kell hitelkártyaszámunkat megadni. A VoicePay lehetőséget választva felhívnak minket a mobilunkon, hangunk alapján azonosítanak bennünket és csak ezután vonják le a megfelelő összeget a számlánkról.

Az elmúlt 5 évben tízszer, a legutolsó 10 év alatt pedig százszor pontosabbak lettek az arcfelismerő programok, derül ki egy nemrég megrendezett amerikai versenyen. A közeljövőben a videokamera hálózatokon rákereshetünk majd emberekre, hol tartózkodnak pontosan.

Az internet-felhasználók száma drasztikusan nő, ám legtöbbjük csak anyanyelvükön írt tartalmakat tud kezelni. A keresőmotorokat fejlesztő cégek, például a Google, a Yahoo! és a Microsoft új fordítóprogramokkal próbálják áthidalni a nyelvi szakadékokat.

Egy német kutatócsoport szoftverrendszerének nem kisebb feladatot kell megoldania, mint az egykori rettegett NDK titkosrendőrség, a Stasi ügynökei által a Berlini Fal leomlása után, 1989 őszén széttépett papírok összerakása.

A Pantomat nevű magyar cég grafikai alkalmazásával tetszőleges személy arcáról készült fényképből 3 dimenziós modellt készíthetünk. A közeljövőben az így nyert valós arcú, virtuális karakterek akár az alternatív valóságokban is megjelenhetnek.

Egy amerikai kávéfőző-gyártó olyan gépet akar piacra dobni, amelyik először megtanulja a családtagok preferenciáit és kávézási szokásait, majd automatikusan lefőzi a feketét a szokott időben. A tervezett gép természetesen számítógéphez is kapcsolható és telefonon keresztül is irányítható lesz.

A Microsoft az MIT Érzelmi Számítás kutatócsoportjával közösen olyan munkaállomás felállításán dolgozik, mely meg tudja határozni mikor nem boldogul a felhasználó egy program kezelésével, vagy egy feladat elvégzésével.

Ohióban sikerrel teszteltek egy olyan közúti baleset-előrejelző rendszert, mely az elmúlt évek statisztikáiból kiindulva a Google Earth-ön megmutatja egy adott időpontban a veszélyes útszakaszokat.

Egy svájci és egy német kutató programjával kétdimenziós képekből háromdimenziós animációkat készíthetünk. Akár egyetlen fényképből is létrehozhatunk egy térbeli modellt az alkalmazás segítségével, amit aztán kedvünk szerint változtathatunk mosolygóvá, szomorúvá vagy éppen dühössé...

MIT-kutatók az emberi látórendszert utánzó számítógépes modellt fejlesztenek. Idővel szinte ugyanolyan pontosan detektálná és ismerné fel a különböző tárgyakat, mint mi. Jelenleg azonban autókra és a forgalmas utcákat benépesítő egyéb elemekre összpontosít.

Sokakkal fordul elő, hogy jól beszélnek angolul, ám fontos hivatalos leveleikbe be-becsúsznak bosszantó, félreértésekre okot adó hibák. A címzett az eredeti szándéktól teljesen másnak olvashatja mondandónkat. Egy izraeli szoftver a helyesíráson és a nyelvtanon túlmutató megoldást kínál.

Egy weboldalon kipróbálhatjuk a második világháború híres kódoló szerkezetét az Enigmát. Az interaktív játék során megismerhetjük hogyan is működött a német hadigépezet kezdeti sikereinek és későbbi bukásának az egyik alapját képező masina

A program többtucatnyi kamerával felvett gesztusokat, járást és egyéb mozdulatokat elemez. Ha valamit gyanúsnak talál, a rendszer értesíti a biztonsági szakembereket. Segít bűnözök, terroristák és más rosszban sántikálók kézre kerítésében.

Az orvos-diagnosztika után a filmajánlás területén is sikert-sikerre halmoz a BME adatbányász csapata. A Gravity jelenleg második a Netflix internetes dvd kölcsönző cég által kiírt 1 millió dollár fődíjú adatbányászati versenyen.

A tudomány egyik legnagyobb kihívása érzékszerveink működésének megértése. A technikáé pedig, hogy gépeink egyre pontosabban utánozzák az embert. Az eddigi kutatások főként a látásra összpontosítottak. De mi a helyzet a gépi hallással?

Július és október között rendezte az I2B2 National Center for Biomedical Computing egyesült államokbeli kutatóintézet az első, orvosi zárójelentések automatikus feldolgozását célul kitűző nyílt, nemzetközi szövegbányászati versenyt, melyen szép magyar sikerek születtek.

Egy zártláncú kamerahálózatokra kifejlesztett rendszer automatikusan felismeri a képen szereplő emberek közötti interakciókat. Meg tudja különböztetni egymástól azt, hogy két ember közül az egyik cigarettát tart derékmagasságban, vagy éppen pisztolyt szegez a másikra.

Légi felvételek alapján egyrészt sokáig tart térképet készíteni, másrészt kézzel kell elvégezni a munkát. Mindenhol így teszik, hiszen annak ellenére, hogy a feldolgozás évekig elhúzódhat, ez az elvárás, a bevett a módszer. Egy új tanuló szoftver ezen a gyakorlaton igyekszik változtatni.

Az információbiztonság napjaink számítástudományának egyik legégetőbb problémája. Állandósultak a cracker-támadások, a réseket mindig megtalálják, naponta hallunk hitelkártya- és más körmönfont csalásokról. Az ellenlépés: adatainkat immáron tanuló szoftverek is őrzik.

Az IBM olyan szoftvert fejlesztett, mely alkalmas az angol-arab, illetve az angol-mandarin nyelvek közötti szinkrontolmácsolásra. Egy mikrofonba beszélve a gép lefordítja angol mondatainkat a kívánt nyelvre, hangosan kimondja őket és a választ visszafordítja angolra.

A forró nyomon járó rendőröknek szükségük van a tetthelyen talált bűnjelek gyors beazonosítására. Erre szolgál két újonnan kifejlesztett eljárás: az ujjlenyomatok, mint különleges képek hatékony továbbításához szükséges speciális tömörítő algoritmus, illetve egy cipőnyomokat felismerő szoftver.

A hatékony szövegbányászathoz elengedhetetlen bizonyos szemantikus kapcsolatokat ismerni az egyes szavak közt. Az erre a célra kifejlesztett számítógépes-nyelvészeti eszközök nem képesek lépést tartani az Interneten használt nyelv rendkívül gyors fejlődésével. Azok a szótárak, lexikonok, melyeket a felhasználók készítenek közvetlenül, sokkal alkalmasabbak erre a feladatra.

Az Amerikai Számítástudományi Társaság (ACM) által tizedik alkalommal meghirdetett Ismeret-feltárás és Adatbányászat (KDD) kupán a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének munkatársai egy első és egy második helyezést szereztek két külön kategóriában.

Egy magyar cég olyan internetes alkalmazást fejlesztett ki, mely megtanulja, hogy milyen típusú TV műsorok tetszenek a regisztrált felhasználóknak, és ez alapján ajánl programokat a következő napokra. A Musorajanlo.hu a legmodernebb technológiát: gépi tanulást és adatbányászatot használ mindezt egy griden futtatva..

A diák vázlatokat készít, a web-alapú program átnézi, javítja, javaslatokat tesz, hatos skálán osztályozza. A nebuló ezek után nagyjából tudja, min kell még finomítania. Az Egyesült Államok több oktatási intézetében munkára fogott Criteriont a tanulók íráskészségének fejlesztéséért hozták létre.

Egy amerikai cég olyan tűzjelző berendezést fejlesztett ki, mely egy egyszerű kamera képe alapján felismeri tűzből eredő füstöt, vagy magát a lángokat. A neurális hálózatokon alapuló program bármelyik zártláncú, belső biztonsági kamera rendszerre csatlakoztatható.

Az Apple még titkolja, de szabadalomként már bejegyeztette, hogy a következő generációs iPodok menüjében hírességek hangjainak segítségével navigálhatunk majd. Az előadók, albumok és dalok neveit is be fogja olvasni az mp3 lejátszó, feleslegessé téve ezzel a képernyő nézését a menürendszer kezelése közben.

Idén augusztusban rendezi meg Delhiben a Microsoft az egyetemista kutató-fejlesztők számára kiírt Imagine Cup-ot. A 2006-os év témája az egészség, így ehhez kapcsolódó technikai eszközökkel és alkalmazásokkal pályázhatott a több, mint 65.000 induló. Az egyik fő esélyesnek kikiáltott brazil csapat hang alapú, csuklóra szerelhető navigációs rendszert fejlesztettek ki vakok számára.

Az Amerikai Vakok Szövetségével közösen az MI egyik apostola, Ray Kurzweil olyan szövegfelolvasó gépet szerkesztett, mely egy palmtop, egy fényképezőgép és egy szövegfelismerő ötvözete. Kurzweil már 30 éve is próbálkozott hasonló segédeszközzel, de annak inkább egy mosógéphez közelített a mérete.